Tradícióinkat is tartalmazza alaptörvényünk

Trócsányi László igazságügyi miniszter beszél az Igazságügyi Minisztérium, az Országgyűlés és a Miniszterelnökség által szervezett Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián

A tárcavezető felidézte, hogy Magyarország első írott alkotmánya, az 1949-es kommunista alkotmány megtagadta értékeinket és hamis ideológiákra épült. Az 1989-es, átfogó módosítás nyomán létrejött szöveg pedig értéksemleges volt, jóformán csak abból lehetett tudni, hogy magyar alkotmány, hogy kimondta: az ország fővárosa Budapest. A 2011-ben elfogadott alaptörvény már tartalmazza tradícióinkat, a kereszténység és a nemzet értékeit, de nem euroszkeptikus. Az uniós tagállamok közül a magyar hivatkozik legtöbbször Európára – tette hozzá. Kiemelte: az alkotmányos identitás érvényesüléséhez az kell, hogy a társadalom ugyanolyan fontosságot tulajdonítson az alkotmánynak, mint annak megalkotói. Trócsányi szerint hosszabb idő kell ahhoz, hogy eldőljön, mi válik az alkotmányos identitás részévé. Az erős identitás azonban nem jelenti a változás elutasítását – mondta a miniszter.

Martonyi János, a második Orbán-kormány külügyminisztere előadásában azt hangsúlyozta, hogy a magyarok alapvetően Európában érzik otthon magukat, és nem akarnak Ázsiába menni. A volt miniszter szerint az identitást a kötődés határozza meg, amely sokféle lehet. Úgy vélte, ha meg szeretnénk találni az európai identitást, "Európa lelkét", akkor tiszteletben kell tartani a többszörös identitásokat, a nemzeti identitást alkotmányos és kulturális értelemben egyaránt, beleértve a nemzeti kisebbségeket is.