Belföld
Tovább várhat az AB döntésére az ombudsman
Nem kizárt, hogy a tervezett alaptörvény-módosításig nem hoznak döntést
Az ombudsman 2015 decemberében fordult az AB-hoz alkotmányértelmezést kérve az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége kapcsán. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az ombudsmani beadvány kapcsán korábban az AB kvótareferendummal kapcsolatos beadványára hívta fel a figyelmet. A testület a népszavazást támadó beadványt elutasító határozatához Varga Zs. András és Pokol Béla párhuzamos indoklást fűzött. Ebben egyértelműen rögzítik, hogy Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. Az alkotmánybírák mindezt abból vezették le – mutatott rá Szánthó –, hogy a kvótaügy tagállami szuverenitást érint, ebből fakadóan pedig „jogos védelmi helyzet” állt elő, és ilyen esetben egy tagállam még az unióra átruházott hatáskört is visszaveheti.