Belföld

Tovább kell képezni a nyelvtanárokat

Nem azokból lesz topmenedzser Salusinszky András szerint, akiket már négy-öt évesen angolra, németre tanítottak

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke fontosnak nevezte, hogy a pedagógusok szeressék az általuk tanított nyelvet, és legalább kétévente töltsenek valamennyi időt a célnyelvi országban.

„A cél, hogy az idegennyelv-tanárok ne tantárgyat tanítsanak, hanem nyelvet” – mondta lapunknak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. A szakembert annak apropóján kérdeztük, hogy a múlt héten Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár bejelentette, hamarosan a kormány elé kerül egy idegen nyelvi stratégia. A tervezett intézkedések közt szerepel, hogy növelnék a továbbképzések számát, a tanároknak a célnyelvi országokban szerveznének továbbképzéseket, támogatnák a nyári egyetemeken való részvételt, és több anyanyelvi lektort hívnának a köznevelésbe. Ezenkívül elképzelhető, hogy bővítik a két tanítási nyelvű képzési formában részt vevők körét, valamint további infrastrukturális fejlesztések is várhatók.

Salusinszky András hangsúlyozta, a radikális módszertani továbbképzés mellett nagyon fontos lenne, hogy az idegen nyelveket oktató tanárok ne veszítsék el a kapcsolatukat az adott nyelvterülettel. „Lényeges, hogy a pedagógusok szeressék az általuk tanított nyelvet, és évente-kétévente töltsenek valamennyi időt a célnyelvi országban, akárcsak az, hogy itthonról kövessék az ott zajló eseményeket. Ma erre már bőven volna lehetőségük, sokan azonban mégsem teszik” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a középiskolai tanárok nagy részének olyan módszertani továbbképzésre lenne szüksége, amely didaktikai szemléletváltást idéz elő bennük, a korszerű nyelvoktatás ugyanis egészen más elveken alapul, mint a hagyományos.

Az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy az iskolákban legyen akkora a tanterem, amelyben egy szokásos méretű tanulócsoport félkörben tud ülni, ezzel ugyanis elő lehetne segíteni az órák interaktív jellegét. „Nélkülözhetetlen továbbá, hogy ne legyen probléma a hanganyagok és videók lejátszása, és a tanárok gyakorlott internethasználók legyenek” – jegyezte meg.

Az Oktatási Hivatal (OH) felmérésének felvetésére, miszerint az idegen nyelvi órák számát a tanítás megkezdésének előrébb hozásával lehetne növelni, Salusinszky András úgy reagált, nem gondolja, hogy attól, ha a negyedik osztály helyett harmadik vagy második osztályban kezdik meg a nyelvtanítást, javulni fog hosszú távon a nyelvtudás szintje. „Egyetértek Vekerdy Tamás pszichológussal abban, hogy nem azokból lesz később topmenedzser, akiket már négy-öt évesen idegen nyelvre, úszásra vagy teniszre tanítottak” – mutatott rá.

Mint arról lapunk is beszámolt, az OH csaknem százötven iskola ezer hetedikes és tizedikes tanulócsoportját mérte egy reprezentatív felmérésben tavaly november vége és december eleje között. A kutatás szerint érdemes lenne a nyelvi csoportok létszámát húsz főben maximalizálni, és bár elismerik, hogy nemzetközi összevetésben a hazai óraszámok nem számítanak kevésnek, arra jutnak, hogy szükséges a magasabb óraszám.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom