Belföld
Tovább javítanák a családpolitikát
„Fontos a jó európai minták átvétele, mint az a rugalmas gyed vagy a gyermekek utáni adókedvezmények esetében is történt”
Csökkenteni lehetne Európában a még talán konzervatív pártok között is fennálló véleménykülönbséget, ha a demográfiai problémákat nem a migráció felől közelítenék meg, hanem a természetes társadalmi reprodukció oldaláról, amely elérhető a születésszám növelésével – jelentette ki tegnap Gulyás Gergely, a Nézőpont Intézet, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Wilfried Martens Centre for European Studies közös nemzetközi konferenciáján. Az Országgyűlés fideszes alelnöke példaértékűnek nevezte a kormány 2010 óta végrehajtott családpolitikai intézkedéseit, hozzáfűzve, természetesen van még mit javítani rajta ahhoz, hogy kedvezőbben alakuljanak a demográfiai adatok.
Gulyás Gergely szerint mindezt alátámasztja az a tény is, hogy a termékenységi ráta 1,28-ról 1,43-ra emelkedett, ami annyit jelent, hogy az elmúlt hat évben kétszáz szülőnek – vagyis száz párnak – nem százhuszonnyolc, hanem átlagosan száznegyvenkét-száznegyvenhárom gyermeke született. Rámutatott, az ideális az lenne, ha ez a mutatószám 2,1 vagy afeletti lenne, annak eredményeképp ugyanis felgyorsulhat a növekedés. Ezért fontos a jó európai minták további átvétele – folytatta a fideszes politikus –, mint például a francia mintára bevezetett rugalmas gyed rendszere, de előremutató lépés volt a német példa alapján kialakított adózási szemlélet is, amely tekintettel van az eltartott gyermekek számára. „Jó családpolitikával megteremthető az összhang a jólét és a kedvező demográfiai folyamatok között, ami nélkül Európában a gazdasági növekedés és a nemzetek fennmaradása is veszélybe kerülhet.”
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője két korábbi, áprilisban és júliusban készült közvélemény-kutatást is felidézett, amelyek szerint a teljes felnőtt magyar népesség hetvennégy százaléka helyesli, hogy a kormány a családpolitikát helyezte a szociálpolitika középpontjába. Emellett kiderült az is, tízből kilencen elleneznék, ha Magyarország bevándorlással orvosolná a népesedési problémákat, a magyarok hatvanegy százaléka pedig pozitívan vélekedik a családi otthonteremtési kedvezményről. Fodor Csaba beszélt arról is, hogy a kelet-közép-európai országokra a célirányos bevándorlás helyett inkább az elvándorlás a jellemző az elmúlt évtizedben, ezért ebben a térségben elsősorban a születésszám növelésére koncentrálva kell javítani a demográfiai mutatókon.
Anna van Oeveren, a Wilfried Martens Centre for European Studies projektkoordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az összeurópai megoldás helyett inkább minden országnak meg kell találnia azokat a saját adottságaira szabott intézkedéseket, amelyekkel hatékonyan tudja javítani demográfiai mutatóit.