Belföld
Tovább bővülő nemzetiségi források
Összefogással sikerült elérni a jövő évi emelést – mondta a lengyel szószóló
– Miként sikerült elérni az emelést?
– Sok munkával és példás összefogással. Mindegyik nemzetiségi parlamenti szószóló „nyakába vette” a pártokat, s büszkén mondhatom, sehol nem találtunk ellenállásra, mindenki mellénk állt.
– Készítettek előtte valamiféle felmérést?
– Természetesen. Minden szószóló bekérte a saját nemzetiségi önkormányzatának részletes anyagát az igényekről és az elképzelésekről. Ezeket Ritter Imre német szószóló koordinálta, az ő áldozatos és precíz munkája sokat lendített az ügyünkön. Szintúgy támogatást kaptunk Soltész Miklóstól, illetve az általa vezetett államtitkárságtól. Büszkén mondhatjuk: elvégeztük a magunk elé kitűzött feladatot, így már az országos és a települési nemzetiségi önkormányzatokat, illetve a civilszervezeteket terheli a felelősség, hogy a leghatékonyabb módon használják fel a forrásokat.
– Melyik támogatási forma bővítésének örül a legjobban?
– Nincs ilyen, mindegyik egyformán fontos. Ám, hogy a kérdést se hagyjam válaszolatlanul, nagy előrelépésnek tartom a nemzetiségi önkormányzatok támogatására használható keret százszázalékos növelését. Itt az állam rendkívül magasra tette a lécet, s ezt a fogyó források mellett egyre nehezebb volt megugorni.
– Mire gondol?
– Például törvény írja elő, hogy egy vezetőnek – legyen az önkormányzati vagy oktatási – miféle végzettséggel kell bírnia. Ilyen embert viszont csak akkor találunk, ha versenyképes fizetést tudunk adni. Ugyancsak jó hír, hogy 2015 után 2016-ban is több pénz jut például a médiára és a civilekre.
– Mennyi lengyel önkormányzat található az országban?
– Összesen negyvenkilenc.
– Jövőre újra harcba szállnak a keretek tágításáért?
– Nem szabad elrugaszkodnunk a valóságtól, hiszen mi épp úgy a magyar adófizetők pénzéből élünk, mint bármelyik másik hivatal. Azaz, ha az állam több pénzt tud beszedni, ha jól teljesít a gazdaság, akkor érthetően mi is szeretnénk többet kapni. Ha pedig nem, akkor ebből kell gazdálkodnunk, de ne szaladjunk ennyire előre.