Belföld

Törvénytisztelő a magyar álláspont

Trócsányi a migrációs politikáról: Több európai országgal ellentétben hazánk betartotta kötelezettségeit és a nemzetközi jogot

A világ összes országának érdeke tisztázni a migráció okait és hozzájárulni ahhoz, mindenki a saját hazájában élhessen. A problémákat helyben kell kezelni, nem az a jó módszer, hogy egy vagy két kontinens megpróbálja megoldani a világ összes gondját – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter egy konferencián.

Trócsányi László 20161110
Trócsányi László (Fotó: MH)

Az egész világra nézve igazi kihívásnak nevezte a migrációs jelenséget Trócsányi László igazságügyi miniszter a Modern kori népvándorlás, avagy a migráció komplex megközelítése című konferencián. Az távirati iroda beszámolója szerint a tárcavezető szükségesnek nevezte a migráns, a bevándorló és a menekült fogalmának tisztázását. Szólt arról, míg a menekültpolitika már az 1900-as évek elején megjelent, a menekültjog alapvetően a genfi konvencióra épül, addig a bevándorláspolitikát a tagállamok igyekeznek saját hatáskörben tartani, arról pedig megoszlanak a vélemények, hogy egyáltalán létezik-e migrációs politika. Hangsúlyozta, a világ összes országának alapvető érdeke tisztázni a migráció okait és hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki a saját hazájában élhessen. A problémákat helyben kell kezelni, és nem az a jó módszer, hogy egy vagy két kontinens megpróbálja megoldani a világ összes gondját. Felidézte, az ENSZ adatai szerint tavaly 244 millió volt azoknak a száma, akik valamilyen okból nem a saját hazájukban éltek, míg 2000-ben ez a szám még 173 millió volt.

A magyar álláspontot ismertetve hangsúlyozta: a nemzetközi kötelezettségeket és a nemzetközi jogot be kell tartani. Magyarország betartotta a dublini konvenciót, mintegy kétszázezer ember regisztrációját végezte el, óriási munkát adva ezzel az illetékes hatóságoknak. Ugyanez nem mondható el Európa valamennyi országáról. Külön kiemelte a schengeni határok védelmét, félőnek nevezve, hogy ha nem sikerül a határt biztosítani, az azt eredményezheti, hogy az európai uniós tagállamok között olyan korlátok jönnek létre, amelyek a szabad mozgást nem tudják biztosítani. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a tagállamok osztott hatáskörben vagy centralizáltan kezeljék a menekültügy, az idegenrendészet kérdését. Az unión belül a rendeleti szintű szabályozás irányába mozdulnak, míg korábban a tagállamoknak több mozgásteret biztosító irányelvek voltak a meghatározók. Hangsúlyozta: a 28 tagországnak eltérő történelmi hagyományai vannak, „nem lehet technokrata módon egyfajta választ adni ezekre a dolgokra”.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról beszélt, hogy két évvel ezelőtt még senki sem gondolkodott azon, hogy olyan népvándorlás éri el az országot, mint amibe „belecsöppent”. Szerinte Magyarország, történelmi hagyományai, gazdasági fejlettsége miatt másképp, érzékenyebben reagál a modern kori népvándorlásra, mint a nyugat-európai államok. Kérdésként vetette fel, mi lehet a következménye annak, ha adott esetben egy ilyen migráció kedvező hatásait a gazdag országok lefölözik, a problémákat pedig szétterítik az Európai Unió tagországai között.