Belföld
Többlépcsős lehet a dugódíj Budapesten
Tarlós István: Nem a főváros passziója a közösségi közlekedés finanszírozása, hanem jogszabály által rögzített kötelezettség
Elküldte tegnap a főváros Orbán Viktor miniszterelnöknek négy pontban összefoglalt javaslatait, amelyek egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása stabilizálódjon. A levél kitér az agglomerációs közlekedés kérdésére, felveti a díjmentesen utazók jogosultságának felülvizsgálatát, valamint kezdeményezi központi költségvetési forrás bevonását a közösségi közlekedés finanszírozásába.
A dokumentum tartalmazza a dugódíj bevezetésére vonatkozó elképzeléseket is. Tarlós István szerint a dugódíj elkerülhetetlen, s a főpolgármester a tegnapi Budapestinfón elmondta, két javaslatot dolgoztak ki. Az egyik szerint a főváros teljes közigazgatási területén bevezetnék a Budapest-matricát, amelynek éves díja ötezer forint, a havi pedig négyszázötven-ötszáz forint között lenne.
A másik terv kétlépcsős, kombinált rendszert vetít előre, vagyis a külső határvonalon kívül egy szűkebb, belvárosi zónát is elkerítenének az autóforgalom elől, ahová szintén díjköteles lenne a behajtás.
A főpolgármester rámutatott, a kerületi polgármesterek és szakemberek előzetes becslései szerint a matricás rendszer évente hét-nyolcszáz milliós bevételt jelentene a fővárosnak, ám ha az elképzelést a budapesti lakosokra is kiterjesztenék, akkor ez akár 2-2,5 milliárd forint is lehetne. Tarlós szerint a dugódíj önmagában nem „ördögtől való elképzelés”, sőt, környezetvédelmi szempontból kifejezetten előnyös is lehet, amennyiben adottak a bevezetéshez szükséges feltételek. Csakhogy – folytatta – a korábbi városvezetés előzetes tanulmányok nélkül vállalta a sarc kivetését a 4-es metró uniós támogatásának fejében úgy, hogy a bevezetéshez elengedhetetlen előkészületeket nem tette meg.
A főpolgármester kitért a budapesti közösségi közlekedés finanszírozására is, amely véleménye szerint „nem a főváros passziója”, hanem törvényi kötelezettség. Ezzel szemben a közigazgatási határon kívül eső agglomeráció közlekedésének megszervezése már nem jogszabályi előírás, hanem egy államtól átvett feladat, amely harmincmilliárd forintos többletkiadást jelent Budapestnek. Úgy fogalmazott, két megoldást tart elképzelhetőnek: vagy többlettámogatást ad az állam a központi költségvetésből vagy visszaveszi a szolgáltatást a saját feladatai közé.
Kifejezetten a budapesti közlekedésre áttérve Tarlós emlékeztetett, hogy a kerületek 2013 óta évente összesen nyolcmilliárd forinttal járulnak hozzá a finanszírozáshoz, a kormánytól az idén huszonnégymilliárd forint támogatást kapnak, illetve rendezték a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) még megmaradt adósságát is. Ennek ellenére – folytatta – az éves állami támogatást a tervek szerint jövőre tizennyolc-, 2017-re tizenöt-, 2018-ra pedig tizenkétmilliárd forintra csökkentené a kormány.
A főpolgármester megfogalmazta, az állam huszonhat éve „ad hoc jelleggel támogatja a közlekedési rendszert” Budapest pillanatnyi likviditási, pénzügyi helyzetéhez igazítva. Szerinte ebből adódnak a viták, ugyanis a város pénzügyi helyzete sok tényező függvényében állandóan változik, míg a BKV működési költségei állandóak. Tarlós István hozzáfűzte, bízik a miniszterelnökben, a közlekedési társaság finanszírozásával kapcsolatban pedig szeptember végére várja a döntést.
Elhangzott még. Kormányzati segítséggel újíthatják fel a 3-as metrót
- Minden akadály elhárult a 3-as metró felújítása elől, amelyhez a kormány minden segítséget megadott – erről is beszámolt Tarlós István főpolgármester, aki emlékeztetett, a Közbeszerzési Bizottság minden pontban a BKV döntéseit hagyta jóvá a felújítási tenderrel összefüggésben, a vesztes észt vállalkozó kifogásait pedig maradéktalanul elutasította. Megjegyezte, utólag derült ki, hogy az említett észt vállalkozó „brutális korrupciós botrányba keveredett”.
- Január végéig várhatóan az összes veszélyes hulladékot elszállítják az Illatos úti egykori vegyiművek területéről, ami 1,85 milliárd forintjába kerül a fővárosnak. Tarlós István közölte, hogy a terület közelében álló Illatos úti ebtelepről egyelőre „nem érkezett hivatalos kérés” azzal kapcsolatban, hogy el kellene költöztetni a szervezetet, mivel a talajba bejutott mérgező anyagok mértéke veszélyezteti az ott tartózkodók egészségét. Amennyiben ez megtörténik, haladéktalanul eleget tesznek a kérésnek – mondta.
- Kétmilliárd forint áfát kellene fizetnie a fővárosnak a Dagály fürdő állami átvételével összefüggésben, de a főpolgármester ennek nem akar eleget tenni. Kijelentette, hogy a 2017-es vizes-világbajnokság előkészületei miatt átadott létesítmény köztulajdonból köztulajdonba került, így „fogalmilag nem lehet Budapest vagyonvesztéséről beszélni”.
- Tarlós István szerint hallgatólagos megállapodást kötöttek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel arról, hogy „beszüntetik a közvélemény számára oly szórakoztató operett-előadásainkat”. Nincs köztük kibékíthetetlen ellentét, csupán belső vitákat folytatnak – mondta.