Belföld
Több tucat vádlott tett már beismerést
Az új kódex megteremtette a terhelttel való együttműködés komplex rendszerét, jelentősen gyorsulnak az eljárások
A fővárosban a július 1-jét követő első hét napon már összesen harmincnyolc ügyben került sor az új Be. szerinti, eljárást gyorsító szabályok alkalmazásával történő befejezésre, amely a vizsgált ügyekben a terhelt tárgyaláson való beismerésén alapult – írja közleményében a Fővárosi Főügyészség. A vádhatóság emlékeztet, hogy az új kódex egyebek mellett megteremtette a terhelttel való együttműködés komplex rendszerét. Ennek az együttműködésnek az egyik területe a vád tárgyát képező bűncselekmény tárgyaláson történő beismerése és az ehhez kapcsolódó egyszerűsítő, gyorsító eljárási szabályok.
A szabályok értelmében, amennyiben a tárgyaláson a tettét beismerő vádlott egyúttal a tárgyaláshoz való jogáról is lemond, azzal megnyílik a lehetőség arra, hogy a bíróság az eljárást további bizonyítás nélkül befejezettnek nyilvánítsa, és ítéletet hozzon. A Fővárosi Főügyészség illetékességi területén működő kerületi bíróságokon az említett harmincnyolc ügyben a bíróság a beismerő nyilatkozatot minden esetben végzéssel elfogadta, majd ítéletet hozott.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára korábban lapunknak nyilatkozva az új Be. koncepciója kapcsán hangsúlyozta: a büntetőeljárásoknak két feltételnek kell megfelelniük. Egyrészt, hogy gyorsak, hatékonyak legyenek, másrészt, hogy az alapjogok és a garanciák érvényesüljenek.
A szlovén mintára bevezetett egyezség mellett az eljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az az előzetes felderítési szakasz is, amellyel kivédhető, hogy tulajdonképpen kétszer folytassanak le egy nyomozást. Az új Be. hangsúlyosabb funkciómegosztást is előír, az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis egyértelműen az ügyészség, a vádló feladata a vád bizonyítása, ezt a szerepet nem veheti át a bíróság. Völner szerint a rövidebb idő alatt lezajló eljárások a sértettek, áldozatok érdekeit is szolgálják, hiszen így kevesebbet, illetve kevesebbszer kell újra foglalkozniuk az esettel, amely valószínűleg egyébként is traumatizálta őket.
A szabályok értelmében, amennyiben a tárgyaláson a tettét beismerő vádlott egyúttal a tárgyaláshoz való jogáról is lemond, azzal megnyílik a lehetőség arra, hogy a bíróság az eljárást további bizonyítás nélkül befejezettnek nyilvánítsa, és ítéletet hozzon. A Fővárosi Főügyészség illetékességi területén működő kerületi bíróságokon az említett harmincnyolc ügyben a bíróság a beismerő nyilatkozatot minden esetben végzéssel elfogadta, majd ítéletet hozott.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára korábban lapunknak nyilatkozva az új Be. koncepciója kapcsán hangsúlyozta: a büntetőeljárásoknak két feltételnek kell megfelelniük. Egyrészt, hogy gyorsak, hatékonyak legyenek, másrészt, hogy az alapjogok és a garanciák érvényesüljenek.
A szlovén mintára bevezetett egyezség mellett az eljárások hatékonyabbá tételét szolgálja az az előzetes felderítési szakasz is, amellyel kivédhető, hogy tulajdonképpen kétszer folytassanak le egy nyomozást. Az új Be. hangsúlyosabb funkciómegosztást is előír, az eddigi gyakorlattól eltérően ugyanis egyértelműen az ügyészség, a vádló feladata a vád bizonyítása, ezt a szerepet nem veheti át a bíróság. Völner szerint a rövidebb idő alatt lezajló eljárások a sértettek, áldozatok érdekeit is szolgálják, hiszen így kevesebbet, illetve kevesebbszer kell újra foglalkozniuk az esettel, amely valószínűleg egyébként is traumatizálta őket.