Több pénzt költhetnek oktatásra, kultúrára a hazai nemzetiségek

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke (Fotó: MH)

– Mire telik a pluszforrásból?

– Sok egyéb mellett nagyon fontos, hogy jövőre az ideihez képest jelentősen nő a beruházási keret. Ebből mi a Bakonyban, Városlőd mellett található ifjúsági táborunkat szeretnénk felújítani. Az itt álló faházak már igencsak elavultak, a komfortfokozatuk sem felel meg a kor követelményeinek. Ennek ellenére a tábor igen nagy forgalmat bonyolít le, hiszen sok egyéb mellett rendszeresen itt tartjuk a diák- és honismereti találkozóinkat is.

– Elég lesz egy pályázati esztendő?

– Természetesen nem, hiszen ez egy hosszan elhúzódó folyamat, de el kell indulnunk az úton.

– Mi a helyzet a szekszárdi színházukkal?

– Az intézmény fenntartója a nemzetiségi önkormányzat, és általában három-öt színész kap ott évadszerződést. Esztendőnként öt-hat új bemutatót tartanak, a nézőszám a vándorelőadásokkal együtt bőven tízezer felett jár. A teátrumnak otthont adó épület a huszadik század elején mozinak készült, és amióta húsz éve átvettük, ott a forráshiány miatt semmiféle komoly felújítás nem történt. A külön a felújításra szánt kétszázmillió forint jó helyre és jó időben érkezett. Ebből elkészül a ház szigetelése, kicserélik a színházi technikát, és a kilencven ember befogadására alkalmas nézőtér átalakítására, felújítására is jut keret.

– Mennyi német önkormányzat van ma az országban?

– Négyszáz felett jár a számuk. A megnövelt 2015-ös és 2016-os forrásoknak köszönhetően ők is több pénzhez jutnak majd – s ez különösen fontos, hiszen a települési önkormányzatok egyre kevésbé tudják őket támogatni. A konkrét számokat tekintve a települési és területi nemzetiségei önkormányzatok működési és feladatalapú támogatását szolgáló költségvetési forrás összege 784 millió forintos bővüléssel több mint hárommilliárd forintra hízik. Szorosan ide kívánkozik, hogy nálunk nagyon komoly szerepet játszik a működésben és a működtetésben a civil világ, annak kapcsolati hálója, segítsége.

– Mennyivel nőtt a civil pályázati keret?

– A nemzetiségi civil pályázati keretet hatszáznegyvenmillió forinttal nőtt, és a kis létszámú köznevelési intézmények működési támogatását is nyolcvanmillió forinttal bővítette a kabinet.

– Hogy sikerült elérni ezeket a jelentős pluszforrásokat?

– Összefogással. A szószóló intézmény eddigi működése megmutatta, mit veszítettek a magyarországi nemzetiségek a húsz év alatt, amíg létre nem hozták ezt az intézményt. Természetesen most sem dőlhetünk hátra, hiszen óriási elmaradások halmozódtak fel az elmúlt évtizedekben a nemzetiségi oktatási, kulturális és egyházi intézmények fenntartásához szükséges támogatásokban. Mégis fontos megjegyezni, hogy elindult egy folyamat, amely reményt ad a lemaradások pótlására.

– Mire telik a pluszforrásból?

– Sok egyéb mellett nagyon fontos, hogy jövőre az ideihez képest jelentősen nő a beruházási keret. Ebből mi a Bakonyban, Városlőd mellett található ifjúsági táborunkat szeretnénk felújítani. Az itt álló faházak már igencsak elavultak, a komfortfokozatuk sem felel meg a kor követelményeinek. Ennek ellenére a tábor igen nagy forgalmat bonyolít le, hiszen sok egyéb mellett rendszeresen itt tartjuk a diák- és honismereti találkozóinkat is.

– Elég lesz egy pályázati esztendő?

– Természetesen nem, hiszen ez egy hosszan elhúzódó folyamat, de el kell indulnunk az úton.

– Mi a helyzet a szekszárdi színházukkal?

– Az intézmény fenntartója a nemzetiségi önkormányzat, és általában három-öt színész kap ott évadszerződést. Esztendőnként öt-hat új bemutatót tartanak, a nézőszám a vándorelőadásokkal együtt bőven tízezer felett jár. A teátrumnak otthont adó épület a huszadik század elején mozinak készült, és amióta húsz éve átvettük, ott a forráshiány miatt semmiféle komoly felújítás nem történt. A külön a felújításra szánt kétszázmillió forint jó helyre és jó időben érkezett. Ebből elkészül a ház szigetelése, kicserélik a színházi technikát, és a kilencven ember befogadására alkalmas nézőtér átalakítására, felújítására is jut keret.

– Mennyi német önkormányzat van ma az országban?

– Négyszáz felett jár a számuk. A megnövelt 2015-ös és 2016-os forrásoknak köszönhetően ők is több pénzhez jutnak majd – s ez különösen fontos, hiszen a települési önkormányzatok egyre kevésbé tudják őket támogatni. A konkrét számokat tekintve a települési és területi nemzetiségei önkormányzatok működési és feladatalapú támogatását szolgáló költségvetési forrás összege 784 millió forintos bővüléssel több mint hárommilliárd forintra hízik. Szorosan ide kívánkozik, hogy nálunk nagyon komoly szerepet játszik a működésben és a működtetésben a civil világ, annak kapcsolati hálója, segítsége.

– Mennyivel nőtt a civil pályázati keret?

– A nemzetiségi civil pályázati keretet hatszáznegyvenmillió forinttal nőtt, és a kis létszámú köznevelési intézmények működési támogatását is nyolcvanmillió forinttal bővítette a kabinet.

– Hogy sikerült elérni ezeket a jelentős pluszforrásokat?

– Összefogással. A szószóló intézmény eddigi működése megmutatta, mit veszítettek a magyarországi nemzetiségek a húsz év alatt, amíg létre nem hozták ezt az intézményt. Természetesen most sem dőlhetünk hátra, hiszen óriási elmaradások halmozódtak fel az elmúlt évtizedekben a nemzetiségi oktatási, kulturális és egyházi intézmények fenntartásához szükséges támogatásokban. Mégis fontos megjegyezni, hogy elindult egy folyamat, amely reményt ad a lemaradások pótlására.