Belföld

Több mint félezer ügy az AB asztalán

A legtöbb befejezett eljárás Sulyok Tamáshoz, a testület elnökéhez köthető, őt Pokol Béla és Balsai István követi

Összesen 575 beadvánnyal foglalkozott az év első felében az Alkotmánybíróság, ebbe beletartoznak az elmúlt esztendőből áthozott ügyek is – derül ki a testület statisztikájából. Az indítványok döntő többsége (506) most is alkotmányjogi panasz volt, ezt követte a 44 bírói kezdeményezésre indult egyedi normakontroll. Az első félév során huszonkét utólagos és egy előzetes normakontroll eljárás indult. A statisztika szerint az első hat hónapban az AB 207 ügyet fejezett be, ebből 174 volt alkotmánybírósági panasz.

A legaktívabb alkotmánybíró Sulyok Tamás, a testület elnöke volt, az ő nevéhez 28 befejezett ügy fűződik, őt Pokol Béla, majd Balsai István követi. Az AB az első félévben négy jogszabályt semmisített meg részben vagy egészben és öt bírói döntés is erre a sorsra jutott. A testület egy esetben állapított meg alaptörvény-ellenességet, az alkotmányjogi panaszok befogadását pedig százharminc esetben tagadta meg. Mint korábbi cikkünkben írtuk, sűrű őszre számíthat az Alkotmánybíróság.

A testület június végén közleményben tudatta, hogy májusban a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére létrehozott munkacsoport tájékoztatásért fordult egyes kormányzati szervekhez és hiánypótlásért a beadványozókhoz. A válaszok beérkezése után várhatóan ősszel kezdi el tárgyalni a testület az indítványt.

Az LMP kezdeményezésére ellenzéki képviselők támadták meg az AB előtt a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, majd a Jobbik is bejelentette, hogy szintén ellenzéki képviselők támogatásával benyújtotta a plakáttörvénnyel kapcsolatos beadványát. Az ősszel kerülhet terítékre Székely László alapjogi biztos uniós kvótaügyben tett indítványa is, amellyel az AB megvárja az Euró­pai Unió Bíróságának döntését.