Belföld
Több a válóperes megegyezés
Még senkit nem küldtek börtönbe állatkínzásért
Az állatkínzási ügyekről és a családjogi perekről tartott sajtótájékoztatót a Fővárosi Törvényszék. Előbbi téma kapcsán Póta Péter, a törvényszék szóvivője felhívta a figyelmet, hogy a 2013-ban hatályban lépett új Btk. szigorúbban kezeli az állatkínzást. Megszűnt az alkalmazható büntetés alternatív jellege, a törvény főszabályként kizárólag szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé.
A Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon 2013 óta indult huszonhárom büntetőeljárásból tizenegyben született elsőfokú ítélet, melyből hét első fokon, míg kettő másodfokon vált jogerőssé. Az ítéletekben felfüggesztett szabadságvesztést, illetve közérdekű munkát szabott ki a bíróság – mondta Póta Péter. Az idén azonban két súlyos esetben első fokon már letöltendő börtönbüntetést szabtak ki az elkövetőkre – tette hozzá. Madarasi Anna, a törvényszék sajtóosztályának munkatársa a családjogi perekről elmondta: a 2014-ben hatályba lépett új Ptk. változásai már a bírósági gyakorlatban is megjelentek. Továbbra is sokan gyermekelhelyezésről beszélnek, holott a bíróság ezt már tágabb értelemben, a „szülői felügyeleti jogban” rendezi.
A Fővárosi Törvényszék bíráinak tapasztalata alapján elmondható, hogy az ügyek mintegy háromnegyedében a felek már úgy érkeznek a bíróságra, hogy előzetesen megállapodtak egymással a szülői felügyeleti jogról, vagy az eljárás alatt sikerül megegyezniük – mondta Madarasi Anna. Így a perek kilencven százaléka egy éven belül befejeződik. A sajtóosztály munkatársa cáfolta azt a kritikát, miszerint a bíróságok „anyapártiak”.
Egy 2007-ben készült felmérés szerint az esetek kilencven százalékában akkor kerül az anyához a gyermek, amikor a szülők erről előzetesen megállapodtak. Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság döntött, hatvan százalékban ítélték az anyának a gyermeket. Az utóbbi évek tendenciája, hogy válás után a külön élő szülő a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a gyermek mindennapjaiban – mondta Madarasi Anna.
A Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon 2013 óta indult huszonhárom büntetőeljárásból tizenegyben született elsőfokú ítélet, melyből hét első fokon, míg kettő másodfokon vált jogerőssé. Az ítéletekben felfüggesztett szabadságvesztést, illetve közérdekű munkát szabott ki a bíróság – mondta Póta Péter. Az idén azonban két súlyos esetben első fokon már letöltendő börtönbüntetést szabtak ki az elkövetőkre – tette hozzá. Madarasi Anna, a törvényszék sajtóosztályának munkatársa a családjogi perekről elmondta: a 2014-ben hatályba lépett új Ptk. változásai már a bírósági gyakorlatban is megjelentek. Továbbra is sokan gyermekelhelyezésről beszélnek, holott a bíróság ezt már tágabb értelemben, a „szülői felügyeleti jogban” rendezi.
A Fővárosi Törvényszék bíráinak tapasztalata alapján elmondható, hogy az ügyek mintegy háromnegyedében a felek már úgy érkeznek a bíróságra, hogy előzetesen megállapodtak egymással a szülői felügyeleti jogról, vagy az eljárás alatt sikerül megegyezniük – mondta Madarasi Anna. Így a perek kilencven százaléka egy éven belül befejeződik. A sajtóosztály munkatársa cáfolta azt a kritikát, miszerint a bíróságok „anyapártiak”.
Egy 2007-ben készült felmérés szerint az esetek kilencven százalékában akkor kerül az anyához a gyermek, amikor a szülők erről előzetesen megállapodtak. Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság döntött, hatvan százalékban ítélték az anyának a gyermeket. Az utóbbi évek tendenciája, hogy válás után a külön élő szülő a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a gyermek mindennapjaiban – mondta Madarasi Anna.