Belföld
Tízmilliárd forintnak veszett nyoma
Botka és Ujhelyi még dicsekedett is a Szeviép által elnyert uniós pénzekkel
Az MSZP szerint Botka Lászlót olyan ügyben próbálják támadni, amely a Fideszhez köthető – közölte az ellenzéki párt, reagálva a Fidesz szerdai tájékoztatóján elhangzottakra, amelyen a Fidesz felszólította a szocialista polgármestert, tisztázzák, milyen szerepük volt a Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zrt. „sötét korrupciót sejtető ügyében”.
Tegyük rendbe az „apró” szocialista csúsztatást! Az igaz, hogy a Szeviép fővárosi gyökerű jogelődje 1998-ban települt Szegedre, akkortájt, amikor a várost a Fidesz vezette, ám a Szeviép egészen 2003-ig közepes méretű, háromszázmillió forint jegyzett tőkéjű cég volt csupán. Az „aranykor” akkor kezdődött, amikor a szegedi jogi egyetemen végző ifjúszocialisták 2002-ben „bevették” a várost, s a vállalkozásba 2003 márciusában bekapcsolódott Pistrui László is (neve románul szeplőt jelent). Az akkor regnáló szocialista kormánnyal a szeplőtelen egymásra találás hozta el a Szeviép városhódítását, amely 2009-re a jelenkori gazdaságtörténet egyik legnagyobb vállalati csődjébe torkollott. Szabó Bálint, a károsultakat képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője által közzétett adatok szerint a Szeviép által 2006 és 2010 között elnyert negyvenmilliárd forint európai uniós pályázati támogatásból tízmilliárdot tüntettek el 433 építési alvállalkozó elől.
Forrásaink azt állítják, a szegedi folklórban már 2009-ben az hír terjedt el, hogy „nem szabad bemenni alvállalkozóként a Szeviép alá, mert nem biztos, hogy a bátor vállalkozó ki lesz fizetve”. A 2009-es európai parlamenti választás kampányában Botka László és Ujhelyi István azzal dicsekedett, ők háromszázmilliárd forintos fejlesztést hoztak Szegedre, s ebbe bizony vastagon beleszámították a Szeviép által elnyert negyvenmilliárd forint uniós közpénzt is. „Ez volt az egyik oka annak, hogy a Szeviép fizetési nehézségei kapcsán terjengő pletykák ellenére még hittek a vállalkozók abban, hogy ki lesznek fizetve. Hát nem lettek. Tizenegymilliárddal bedöntötték őket, Botka és Ujhelyi pedig azóta is mossa kezeit” – jegyezte meg lapunknak az egyik károsult.
Botka és a szocialisták egyébként „hazug, igaztalan, alaptalan” rágalmakat emlegettek, amikor például a tönkretett vállalkozók az önkormányzat előtt tüntettek, sőt még közleményt is kiadtak 2010-ben, amelyben azt írták: „Szeged 2002 és 2010 között több mint száz beruházást bonyolított le, amelyeken a Szeviép egyetlenegyszer sem nyert”. Ennek tükrében kell értelmezni például azt, hogy Botka László a meggyanúsított P. Lászlóval és B. Sándorral közösen avatta fel a Szeviép cégcsoport új irodaházát, s a szintén gyanúsított O. Józseffel pedig együtt írta alá a Napfényfürdő kivitelezői szerződését. „Abban persze kétségkívül igaza van a polgármesternek, hogy a nagy, Szegedet érintő állami beruházások kapcsán nem a város adott megbízást a Szeviépnek, hanem az MSZP–SZDSZ-kormány választotta ki partnernek, ám nem kérdés, kik voltak az ajánlók” – mondták szegedi forrásaink. Így a Szeviép a Híd-Építő Zrt. és az EuroAszfalt Kft. társaságában alkothatta azt a konzorciumot, amely az 1-es villamos pályafelújítását, a Rókusi jelzőlámpás csomópontot, a Szegedet elkerülő M43-as autópálya második ütemét és az algyői autópályahidat megépíthette.
Tegyük rendbe az „apró” szocialista csúsztatást! Az igaz, hogy a Szeviép fővárosi gyökerű jogelődje 1998-ban települt Szegedre, akkortájt, amikor a várost a Fidesz vezette, ám a Szeviép egészen 2003-ig közepes méretű, háromszázmillió forint jegyzett tőkéjű cég volt csupán. Az „aranykor” akkor kezdődött, amikor a szegedi jogi egyetemen végző ifjúszocialisták 2002-ben „bevették” a várost, s a vállalkozásba 2003 márciusában bekapcsolódott Pistrui László is (neve románul szeplőt jelent). Az akkor regnáló szocialista kormánnyal a szeplőtelen egymásra találás hozta el a Szeviép városhódítását, amely 2009-re a jelenkori gazdaságtörténet egyik legnagyobb vállalati csődjébe torkollott. Szabó Bálint, a károsultakat képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője által közzétett adatok szerint a Szeviép által 2006 és 2010 között elnyert negyvenmilliárd forint európai uniós pályázati támogatásból tízmilliárdot tüntettek el 433 építési alvállalkozó elől.
Forrásaink azt állítják, a szegedi folklórban már 2009-ben az hír terjedt el, hogy „nem szabad bemenni alvállalkozóként a Szeviép alá, mert nem biztos, hogy a bátor vállalkozó ki lesz fizetve”. A 2009-es európai parlamenti választás kampányában Botka László és Ujhelyi István azzal dicsekedett, ők háromszázmilliárd forintos fejlesztést hoztak Szegedre, s ebbe bizony vastagon beleszámították a Szeviép által elnyert negyvenmilliárd forint uniós közpénzt is. „Ez volt az egyik oka annak, hogy a Szeviép fizetési nehézségei kapcsán terjengő pletykák ellenére még hittek a vállalkozók abban, hogy ki lesznek fizetve. Hát nem lettek. Tizenegymilliárddal bedöntötték őket, Botka és Ujhelyi pedig azóta is mossa kezeit” – jegyezte meg lapunknak az egyik károsult.
Botka és a szocialisták egyébként „hazug, igaztalan, alaptalan” rágalmakat emlegettek, amikor például a tönkretett vállalkozók az önkormányzat előtt tüntettek, sőt még közleményt is kiadtak 2010-ben, amelyben azt írták: „Szeged 2002 és 2010 között több mint száz beruházást bonyolított le, amelyeken a Szeviép egyetlenegyszer sem nyert”. Ennek tükrében kell értelmezni például azt, hogy Botka László a meggyanúsított P. Lászlóval és B. Sándorral közösen avatta fel a Szeviép cégcsoport új irodaházát, s a szintén gyanúsított O. Józseffel pedig együtt írta alá a Napfényfürdő kivitelezői szerződését. „Abban persze kétségkívül igaza van a polgármesternek, hogy a nagy, Szegedet érintő állami beruházások kapcsán nem a város adott megbízást a Szeviépnek, hanem az MSZP–SZDSZ-kormány választotta ki partnernek, ám nem kérdés, kik voltak az ajánlók” – mondták szegedi forrásaink. Így a Szeviép a Híd-Építő Zrt. és az EuroAszfalt Kft. társaságában alkothatta azt a konzorciumot, amely az 1-es villamos pályafelújítását, a Rókusi jelzőlámpás csomópontot, a Szegedet elkerülő M43-as autópálya második ütemét és az algyői autópályahidat megépíthette.