Belföld

Tizenheten kaptak az idén kegyelmet

A kérelmezők számához és az előző évekhez viszonyítva az idén magasabb arányban élt kegyelmi jogkörével Áder János köztársasági elnök – derül ki az Igazságügyi Minisztérium statisztikájából. Az adatok szerint az államfőhöz szeptember végéig 512-en folyamodtak kegyelemért, és ebből a kérelmezők 3,32 százaléka, azaz tizenhét személy részesült pozitív elbírálásban.

Ez azonban nem nevezhető tendenciának, miután Áder tavaly például mindössze négy terheltnek kegyelmezett meg, ami a legkevesebb volt az elmúlt tizenhárom évben. Számszerűleg eddig az azóta elhunyt Mádl Ferenc adta egy év alatt a legtöbb kegyelmet, 2004-ben negyvenegyet. Arányait tekintve pedig 2008-ban, Sólyom László idején örülhettek a legtöbben, a kérelmezők 3,38 százaléka. Amúgy 2002 óta 13 866 terhelt nyújtott be kegyelmi kérvényt a regnáló államfőhöz, de csupán alig két százalékuknak, 276 főnek engedték el a büntetését.

Az alaptörvény szerint az egyéni kegyelmi jogkört az államfő gyakorolja, aki döntése során nincs feltételhez vagy körülményhez kötve, ám az elnöki határozathozatalnak minden esetben feltétele, hogy az igazságügyi miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztést tegyen a kegyelemre. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja, akár nem – nem köteles indoklást fűzni.

Kegyelemért számos büntetés esetén lehet folyamodni, így letöltendő szabadságvesztés mellett enyhébb büntetőjogi szankciók, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén is. A kérelemnek tartalmaznia kell az indokokat, valamint az azokat alátámasztó dokumentumokat (például: jövedelemigazolás, orvosi iratok). A kegyelmi eljárás során személyes meghallgatásra nem kerül sor. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye, ugyanakkor az érintettnek lehetősége van újabb kérelem benyújtására.