Tíz kormányzati érv a kvóták ellen

Az új lengyel kormány is beavatkozhat majd Magyarország mellett az uniós kvótadöntés elleni perben, de érdeklődést mutathat még Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, valamint Finnország is – jelentette ki tegnap Trócsányi László igazságügyi miniszter annak kapcsán, hogy Magyarország csütörtökön hivatalosan is megtámadta az Európai Bíróságon a migránsok kötelező betelepítéséről szóló határozatot. Megerősítette, a keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvet hoznak fel, annak nyomán, hogy a parlament novemberi döntésével a kvóták elleni jogi fellépésre kötelezte a kabinetet. Elsőként arra hivatkoznak, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, hiszen az uniós rendeletekről szóló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni. Aggályosnak tartják továbbá, hogy az átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

Ráadásul az Európai Uniónak inkább azt kellett volna kimondania, milyen segítséget tud adni Olaszországnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni. Döntésével ráadásul az unió bel- és igazságügyi tanácsa megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja: a bizottság döntésétől csak egyhangú szavazattal lehet eltérni. További gond a miniszter szerint, hogy a nemzeti parlamentek véleményezési jogát is biztosítani kellett volna, ráadásul a határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvótákról szóló döntésével.

Ha ez nem elég, Trócsányi a jogbiztonság és a normavilágosság elvét is sérülve látja, hiszen a határozatból eljárási, garanciális szabályok hiányoznak, és nem valósul meg a szükségesség és az arányosság elve sem. A tárcavezető másfél éves, precedensértékű perre számít.

Gyors AB-döntést szorgalmaz a Fidesz

Aggályosnak, sőt az alapvető emberi jogokkal és a magyar alaptörvénnyel is ellentétesnek tartja a kvótarendszert Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman ezért az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke tegnap közölte: remélik, hogy a testület mielőbb dönt a beadványról. Jelezte, az AB-nak van lehetősége arra, hogy Székely érvei mentén világossá tegye: Magyarországon a kifogásolt megállapodás alkotmányosan nem alkalmazható. A beadvány lényege, hogy az Európai Unió kollektív kitelepítést valósít meg a kvótadöntéssel, ami az alaptörvénnyel, de a genfi konvencióval is összeegyeztethetetlen. Székelyt idézve szólt arról is, hogy a nemzetközi jog alapján, ha az állam elrendeli egy külföldinek, hogy hagyja el a területét, az kiutasításnak minősül, „bárhogyan is nevezzék azt a nemzeti jogokban”.