Belföld

Tisztítótűz lesz 2018 a baloldal számára

Hétértékelő. „Botka távozásával rendkívül nehéz helyzetbe került az MSZP, a puszta léte vált kérdésessé, a többi ellenzéki párt pedig keselyűként vadászik a szocialista szavazókra”

Az önálló indulás révén a 2018-as választás során egyértelművé válhat, mely pártok életképesek, s melyek nem rendelkeznek valós támogatottsággal – mondta lapunknak Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzátette, kiélezett lesz a verseny.

„Mivel már az ellenzéki pártok sem bíznak igazán a 2018-as választási győzelmükben, az egyéni érdekeiket tartják szem előtt, a lehető legtöbb mandátum megszerzése és az önálló frakció létrehozása a céljuk” – vont mérleget a múlt hét fejleményeit értékelve Deák Dá­niel, a Nézőpont Intézet elemzője. Lapunknak a szakember kifejtette: ezt a célt egy 2014-hez hasonló baloldali összefogás több párt számára elérhetetlenné tenné és úgy járnának, mint akkor a Demokratikus Koalíció (DK), amelynek politikusai független országgyűlési képviselőként jelenleg sokkal kevesebb jogosítvánnyal bírnak a frakcióval rendelkező társaiknál. Deák úgy fogalmazott, az önálló indulás révén a 2018-as választás tisztítótűz lehet a baloldalon, egyértelművé válhat, hogy mely pártok életképesek, és melyek nem rendelkeznek valós támogatottsággal. A balliberális oldalon az önálló bejutásra jelen pillanatban az MSZP mellett a DK-nak, az LMP-nek és a Momentumnak van esélye. Így ugyan igen kiélezett lesz majd a verseny e pártok között, a baloldali harcok lezárása érdekében azonban elengedhetetlen, hogy kiessenek az olyan pártok a parlamentből, illetve a baloldali összefogásvitából, amelyek önálló jogon még talán az egy százalékot sem érnék el.

Botka László távozásával szerinte az MSZP rendkívül nehéz helyzetbe került, egyik napról a másikra a párt puszta léte vált kérdésessé, a „helyzetet kihasználva pedig mindegyik ellenzéki párt keselyűként kezdett el a megmaradt szocialista szavazókra vadászni”.

Erre a legnagyobb esélye az LMP mellett Gyurcsány Ferenc pártjának van, hiszen mint arra a Nézőpont Intézet egy korábbi kutatása is rávilágított: a szocialista szavazók több mint negyede szívesen látná Gyurcsányt a miniszterelnöki székben. Az LMP leginkább a fővárosi szocialista szavazók közül meríthet, ennek tudatában az elmúlt hetekben erőteljes baloldali fordulatot hajtott végre Szél Bernadett pártja. Ugyanakkor ezek a pártok jó esetben csupán egy-két százaléknyi kiábrándult szocialistát tudnak majd megszólítani, az MSZP vergődése inkább a bizonytalanságot növeli ezekben a szavazókban.

Vona Gábor is igyekszik hasznot húzni az MSZP válságából, így a Jobbiktól már nem meglepő fordulattal levelet intézett a baloldali szavazókhoz. Ez ugyanakkor meglehetősen hiteltelen a pár hete még a választójogi cenzus javaslatával, a cigánybűnözés emlegetésével és a nyugdíjasok szidalmazásával a szélsőjobboldali szavazóknak udvarló Jobbiktól. Így nem várható, hogy érzékelhető mértékben menjen át szavazó az MSZP-től a Jobbikhoz, a múlt heti levelével csupán saját magának ártott Vona, hiszen azzal tovább mélyítette a Jobbik identitásválságát – állítja az elemző.



Az intrika náluk már az utódlás megszokott módszere
Árulásról árulásra

BR

Nem új keletű gyakorlat az MSZP-ben, hogy fúrják vagy elárulják egymást a párt meghatározó tagjai. Emlékezetes a 2002-ben a miniszterelnöki posztot elnyerő Medgyessy Péter leváltása, akinek távozását 2004-ben az MSZP–SZDSZ-koalíció erőszakolta ki. Medgyessy szerint nem a liberálisok, hanem saját pártján belül mozgatták a szálakat. Egy 2010-es interjúban igennel felelt arra a kérdésre, „megpuccsolta-e” őt a kormányfői posztot megszerző Gyurcsány Ferenc. Aztán 2006-ban őt is megpróbálták elmozdítani az őszödi beszéd kiszivárogtatásával. Máig nem tudni, kik vettek ebben részt, de nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP-n belül kell keresni a tetteseket, miután a médiához eljutott anyag a párt által az ominózus frakcióülésen rögzített hivatalos felvétel volt. A 2011-ben az MSZP-ből is távozó és új pártot létrehozó bukott kormányfő később jelezte, tudja, hogy kik árulták el. Gyurcsányt a pártelnöki székben Lendvai Ildikó, majd Mesterházy Attila követte, aki viszont a csúfos vereséggel zárult 2014-es országgyűlési majd az EP-választások után nem maradhatott a posztján. Korábbi szövetségesei kihátráltak mögüle, egyértelművé tették számára, hogy csak egyféleképpen dönthet.

Mesterházyt a később szürke egyéniségnek titulált Tóbiás József követte, aki szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az elégedetlenkedés gyorsan felütötte a fejét a pártban, a belső ellenzék el is kezdett szervezkedni. A hírek szerint Tóbiás bukásában ugyanúgy nagy szerepet játszottak a megyei elnökök, mint Mesterházy eltakarításában.

A 2016-os kongresszuson Molnár Gyulát választották pártelnökké, fél évvel később Botka lett az MSZP miniszterelnökjelöltje, de a széthúzás nem szűnt meg. Botka szerint elárulták, ezért le is mondott a posztról.


Folyamatos népszerűségvesztés, megállíthatatlan zuhanás
Egyre mélyebbre süllyednek

BR

A közvélemény-kutatási adatok szerint az elmúlt hét év semmi jót nem hozott az MSZP-nek. 2010-ben a felmérések tíz-tizenöt százalék között mérték a szocialistákat a teljes népességen belül, bár a Nézőpont Intézetnél ennél is gyengébben, hat százalékon állt a párt. A tíz és húsz százalék közötti listás eredményekkel szintén nem büszkélkedhetett az MSZP. Később sem javult a helyzet, a következő években az említettnél nagyobb kilengésekkel ugyan, de maradtak a tíz-tizenöt százalékos tartományban, majd 2012 második felétől egyes mérésekben már valamivel jobban szerepeltek, elérve a 17-18 százalékos támogatottságot is. Mindez a listás eredményekben is megmutatkozott, az MSZP itt elérte, sőt néhány hónapban meg is haladta a harminc százalékot. Összehasonlításképpen a Fidesz–KDNP ekkor tartósan negyven százalék felett teljesített.

A 2014-es választási év újabb törést hozott a párt népszerűségi mutatóiban, az MSZP a 7-12 százalék között tartományba süllyedt. Egyedül a ZRI Závecz felmérésében tartotta magát tíz százalék felett, a Nézőpont, a Századvég és a Medián kutatásaiban 2015 végétől már nem érte el a bűvös tíz százalékot. A listás eredményekben mindenütt húsz százalék alá esett az MSZP, egyes felmérésekben még ebben a kategóriában sem érte el a tíz százalékot. Most szeptemberben szinte nem volt olyan kutatás, amely ne mért volna további támogatáscsökkenést, így a szocialisták népszerűsége történelmi mélységbe süllyedt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom