Belföld

Tisztázzák a parlament szerepkörét

Újabb kormánypárti javaslat született az egyházi törvénnyel kapcsolatban, az igazságügyi bizottság már meg is vitatta

A tavaly decemberben elfogadott új egyházügyi törvény az Országgyűlés szerepét is átírta a felekezetek bejegyzése tekintetében, ennek nyomán született határozati javaslat az eljárási változások átvezetésére. Az indítványt tegnap lényegében elfogadta az igazságügyi bizottság.

Miután az igazságügyi bizottság tegnapi ülésén lefolytatta az általános vitát, hamarosan az Országgyűlés is szavazhat az egyházügyi törvényhez kapcsolódó, egyes házszabályi rendelkezéseket érintő kormánypárti határozati javaslatról – értesült lapunk. Az indítvány alapvető célja, hogy a tavaly decemberben, lényegében többéves huzavona után, ellenzéki obstrukciós próbálkozások közepette elfogadott új egyházügyi szabályozást kiegészítse.

Az indoklás szerint egészen pontosan arról van szó, hogy az április 15-én hatályosuló jogszabály szerint bevett egyháznak az a felekezet minősül, amellyel az állam átfogó megállapodást köt az együttműködésről. Ezen megállapodásokat, illetve azok módosítását kell törvényben kihirdetni, vagyis ezekről az Országgyűlésnek szavaznia is kell. Csakhogy a törvényi keretrendszer megváltozása következtében a parlament módosuló szerepkörét, illetve az eljárási szabályok változását többek között a házszabály egyházakkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó alcímében is meg kell jeleníteni – a mostani határozati javaslat erre szolgál.

Ismeretes, a több kategóriába sorolt egyházi szervezetek bejegyzését alapvetően a bíróságok látják majd el, kivételt képez azonban a fenti módosítás által érintett, bevett egyházak köre, ezek esetében a parlamentnek is lesz dolga a jövőben. A törvény szerint rendkívüli bírósági eljárások biztosítják, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe. Az Alaptörvény ötödik módosítása miatt is szükségessé vált új szabályozás a „bevettek” mellett még három közösségi formát határoz meg: vallási egyesületet, nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházat. Az előző, 2011-es törvényt az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is kifogásolta, a kormány korrekciós javaslatának elfogadását pedig az ellenzék megakadályozta.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom