Belföld
Tisztázatlanságok a játékadó körül
Az államhoz befolyt összeg hat százalékát addiktológiára kell költeni
Mint Abházi József szóvivő lapunkat tájékoztatta, sikerként könyvelik el, hogy részt vehettek a szerencsejáték-törvény módosításának előkészítésében. Megírtuk, ennek megfelelően született az említett, november elején közzétett rendelet. Csakhogy a szervezet szerint az ebben rögzítetteket még sem a Nemzetgazdasági Minisztérium, sem az Emmi részéről nem konkretizálták. Abházi hozzáfűzte: a gyermekjóléti szervezettel már felvették a kapcsolatot, ám ott jelenleg átszervezések vannak, így nem tudtak együttműködést kötni.
Ismert, az említett jogszabályi módosítás, illetve a rendelet következtében jövő évtől az addiktológiai ellátásra kell fordítani a játékadó három százalékát. A jövő évi költségvetésben előirányzatként összességében mintegy negyvenkétmilliárd forinttal számol az államkassza, tehát jelentős összegről van szó. Csakhogy eddig nem derült ki, pontosan milyen formában lehet majd ezt felhasználni, a két érintett tárca vélhetőleg még egyeztet – vagy vitázik – az ügyben. A cél elvileg a játékfüggőséggel küzdők megsegítése, ahogy a vonatkozó kormányrendelet is az ő védelmüket célozza, rögzítve egyebek mellett: az adóhatóságnak nyilvántartást kell vezetnie a kaszinókból önkéntesen kizárt személyekről, a sérülékenynek minősülő játékosokról, ezzel összefüggésben éjjel-nappal telefonos szolgálatot kell fenntartania, továbbá a szerencsejáték-szervezőknek megfelelő módon tájékoztató kampányt kell intézniük az érintettek irányában. A szervezők ugyanis a társadalmi kockázatok „enyhítésében közvetlenül és folyamatosan közreműködnek, tevékenységüket társadalmi felelősségvállalás mellett végzik”.
Ismert, az említett jogszabályi módosítás, illetve a rendelet következtében jövő évtől az addiktológiai ellátásra kell fordítani a játékadó három százalékát. A jövő évi költségvetésben előirányzatként összességében mintegy negyvenkétmilliárd forinttal számol az államkassza, tehát jelentős összegről van szó. Csakhogy eddig nem derült ki, pontosan milyen formában lehet majd ezt felhasználni, a két érintett tárca vélhetőleg még egyeztet – vagy vitázik – az ügyben. A cél elvileg a játékfüggőséggel küzdők megsegítése, ahogy a vonatkozó kormányrendelet is az ő védelmüket célozza, rögzítve egyebek mellett: az adóhatóságnak nyilvántartást kell vezetnie a kaszinókból önkéntesen kizárt személyekről, a sérülékenynek minősülő játékosokról, ezzel összefüggésben éjjel-nappal telefonos szolgálatot kell fenntartania, továbbá a szerencsejáték-szervezőknek megfelelő módon tájékoztató kampányt kell intézniük az érintettek irányában. A szervezők ugyanis a társadalmi kockázatok „enyhítésében közvetlenül és folyamatosan közreműködnek, tevékenységüket társadalmi felelősségvállalás mellett végzik”.