Tisztázatlan brüsszeli kifogások

Harminchárom oldalas levél formájában érkezett meg a közelmúltban az Európai Bizottság (EB) által, az iskolai szegregációra hivatkozva kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás első dokumentuma – tudta meg lapunk. Információink szerint egyelőre a kifogások „értelmezésénél” tartanak a kormányzat részéről, a Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő által benyújtott panasz nyomán indult procedúra részleteit az Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma (Emmi) illetékesei közös erővel próbálják kibogozni. Nem világos ugyanis, mi a gondja az uniós testületnek.

Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a minap rámutatott, Magyarországon 2003-ban, tehát még az uniós csatlakozás előtt született egy esélyegyenlőségről és egyenlő bánásmódról szóló törvény, amellyel az EB-nek eddig semmi problémája nem volt. Most pedig azt mondják, a magyar jogszabály és gyakorlat abba a 2000-ben elfogadott uniós irányelvbe ütközik, amelyet a köznyelv faji irányelvnek nevez. Ez mindenfajta diszkriminációt és hátrányos megkülönböztetést tilt a tagállamoknak. Csakhogy – értékelt a szakértő – a hazai törvények megfelelnek az uniós jognak, vagyis szintén tiltanak mindenfajta diszkriminációt.

A brüsszeli eljárás mögött kormányzati forrásaink a huszártepeli görögkatolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátorának, Daróczi Gábornak és társainak „lobbizását” sejtik. Ismeretes, a Nyíregyháza egy nagyrészt cigányok lakta kerületében található intézmény ügyében a Kúria arra jutott, ha az oktatás egyosztályos, felmenő rendszerben valósul meg, így nincs szó jogellenes elkülönítésről. Diszkriminációról akkor lehetne beszélni, ha több osztály lenne, és az egyikbe kizárólag cigány, a másikba nem cigány származású gyerekek járnának.

Az ügyről, illetve a köznevelési törvény 2014-es, a speciális, azaz vallási, nemzetiségi vagy világnézeti alapon szerveződő oktatás részletszabályait rendező módosításáról beszámoló, azt félremagyarázó sajtóhírek, vélhetően Darócziék közreműködésével, eljutottak a EB illetékeseihez – egyéb oka aligha lehet a kötelezettségszegési eljárásnak.

„Csakhogy a brüsszeli üvegpalotákból nagyon nehéz reális képet alkotni arról, mi történik Magyarországon. Két éve gyakorlatilag mindent megtettünk azért, hogy az ottani bürokraták lássák, mennyi mindent tett a magyar kormány, úgy, hogy az esetleges hiányosságokat sem hallgattuk el. Sőt 2010-ben hazánk vállalta fel, hogy kimondja: Európa nem foglalkozik eleget azzal a tízmillió cigány emberrel, aki köztünk él – fogalmazott a minap Langerné Victor Katalin az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában. Leszögezte, megoldásokat keresnek, és próbálnak megegyezni Brüsszellel. Hangsúlyozta: Magyarország soha nem támogatja a szegregációt, sőt kőkemény jogszabályok tiltják az iskolai elkülönítést. A legfontosabb mégis az, bárhová születik gyerek, legyen színvonalas az iskola – mutatott rá.

A brüsszeli tisztánlátást árnyalja, hogy még az érintettek sem értenek feltétlenül egyet az új eljárással. Megírtuk, Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló nemrég arról beszélt, Magyarország olyan ország, ahol segítik a cigányság felzárkózását. Farkas támadásként értékeli a brüsszeli bejelentést, hiszen a kabinet számos romaszervezetet von be munkájába, sok ösztöndíjpályázatot indított el, romastratégiát dolgozott ki, ezért a procedúrát „el kell utasítanom” – mondta.

Az Emmi szerint erős nyomás nehezedett az országra, hogy a felzárkóztatási források egy részét a bevándorlók integrációjára fordítsa. Rétvári Bence államtitkár a parlamentben arról beszélt, az eljárás indítása ennek elutasításával függ össze. A területen sok tennivaló van, sok közösségi és magyar forrást kell még felhasználni – szögezte le, megjegyezve, a munka már elkezdődött, részben a már régóta működő antiszegregációs kerekasztal mellett.