Tévedések és elfogultság

Átfogó elemzést készített az Alapjogokért Központ (AK) a Sargentini-jelentésről, amelynek a vitáját ma rendezik az Európai Parlamentben. Az eseményen Orbán Viktor csupán hétperces felszólalást tarthat, a testület szerdán szavaz a dokumentumról. Az AK közölte: a jelentés számos olyan ténybeli tévedést tartalmaz, amelyek egyértelművé teszik, hogy a dokumentum alkalmatlan arra, hogy objektív és elfogulatlan képet nyújtson a magyarországi helyzetről. Ezek közül kiemeltek tíz plusz egyet, ezek szerintük jól érzékeltetik, hogy az irományban foglalt vádak mennyire távol állnak a valóságtól.

Mint hangsúlyozták, a jelentés állításaival szemben a valóság az, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét nem korlátozták Magyarországon, egyes tekintetben nőtt, másokban – volt, hogy éppen testület kérésére – csökkent. A választókerületek újrarajzolása az Ország-gyűlés alkotmányos kötelezettsége volt és – szemben a korábbi szabályokkal – éppen ez biztosítja a választójog egyenlőségét. Továbbá: az Európai Bizottság részletes vizsgálatnak vetette alá a 2010-ben elfogadott magyar médiaszabályozást, ennek során bebizonyosodott, hogy az új törvények teljes összhangban vannak az uniós joggal. Az AK elemzése rámutat arra is, hogy a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek „regisztrációja” az átláthatóságot szolgálja: ha elfogadnánk a jelentés érvelését, az azt jelentené, hogy az egyesülési jognak a transzparencia követelménye – egy kiiktatandó – gátja.

A Stop Soros törvénycsomag célja pedig a „Magyarország Alaptörvényében és a releváns nemzetközi dokumentumokban egyaránt szereplő első biztonságos ország elvének érvényesítése a magyar és uniós állampolgárok biztonságának garantálása érdekében”.

A magyar alkotmány a hagyományos európai családmodellt részesíti védelemben, de garantálja a férfiak és nők teljes egyenjogúságát is, így a házasság kizárólag egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként értelmezhető, ami nem korlátozó, hanem a józan észnek és a hagyományoknak megfelelő meghatározás – mutatnak rá, hozzátéve, éppen az áll összhangban a nemzetközi jog eredeti értelmével, hogy a magyar hatóságok nem nyújtanak védelmet olyan menedékkérelmezők számára, akik biztonságos országból vagy ilyen országon keresztül érkeznek Magyarországra.

Az AK a jelentés vonatkozó megállapításai, kifogásai nyomán kiemelte, a magyar tranzitzónákat a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően alakították ki, Szerbia felé nyitottak, ezért fogalmilag nem zárt létesítmények. A röszkei határátkelőnél történt cselekmények miatt megvádolt Ahmed H. ügyében pedig még nem született jogerős ítélet, ráadásul a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét sértené, ha a kormány bármilyen úton beavatkozna az eljárásba. Egyértelműsítették azt is, hogy Magyarországon a sztrájkra vonatkozó új szabályozás alapján sem tilos a munkabeszüntetés.

Az AK felhívja a figyelmet arra, a Sargentini-jelentés egyáltalán nem előzmények nélküli, a könnyen cáfolható kritikák közös pontja, hogy azok egytől egyig politikai, nem pedig jogi alapon állnak. Ehhez a 2010-et követő években a háttérmotivációt a magyar pénzügyi-gazdasági önállóság visszaszerzésére tett unortodox kormányzati intézkedések, 2014-et követően pedig az európai elit által favorizált multikulturális társadalmi modell elutasítása jelentették. A Sargentini-féle dokumentumban foglalt vádak túlnyomó részét Magyarország korábban már sikeresen cáfolta a releváns nemzetközi szervezetek előtt.

A minap a Nézőpont Intézet részéről emelték ki a jelentés kapcsán, hogy a külföldi egyetemekre vonatkozó szigorúbb magyar szabályozás nem egyedülálló az unióban. Csehországban és Görögországban a magyarnál jóval szigorúbb szabályozás van érvényben a külföldi egyetemek működésére vonatkozóan. A magyar egyházügyi szabályozás pedig nem diszkriminatív, a tagállamok többsége különbséget tesz valamilyen módon a történelmi egyházak jogállása és az egyéb felekezetek státusa között, emellett a dokumentum kettős mércét alkalmaz a menekültpolitikát illetően is. Kérdés, hogy a spanyol hatméteres kerítés, a francia-olasz hermetikus határzár, vagy a német menekülthelyzet vajon mivel jobb a magyarnál.

A Fidesz–KDNP nevében tegnap ismét a jelentés elutasítására szólította fel az ellenzéki pártokat és EP-képviselőket Nacsa Lőrinc, a KDNP szóvivője. Úgy fogalmazott, megint ki fog derülni, hogy lehet-e számítani az ellenzékre Magyarország védelmében vagy nem. Hangsúlyozta, az Európai Parlament bevándorláspárti többsége, a Soros-birodalommal szövetkezve most egy újabb bosszúhadjáratra készül Magyarország ellen. A szóvivő a távirati iroda tudósítása szerint kijelentette, az EP-ben ülő magyar képviselőknek meg kell védeniük az országot és a magyar embereket, és a kormánypárti képviselők így fognak tenni.

Az MSZP elnöksége úgy döntött, megszavazzuk a jelentést – közölte este Ujhelyi István EP-képviselő.