Teskándon komolyan bíznak a jövőben

Eredetileg valami modern csodát akartak nekünk „eladni”, de a falu közössége nemet mondott rá, s megmaradt az archaikusabb, de szebb terveknél – mondja érdeklődésünkre Szalai Attila. A tizenöt esztendeje a településen szolgáló atyától megtudjuk, a 2011-ben befejezett és Czigány István megyeszerte ismert építészmérnök jegyezte templomot a Szent Családnak avatták, az oltárképet pedig Fecske Orsolya szociális nővér festette. A telket Vass Károly gazdálkodó és az önkormányzat ajánlotta föl. A beltér amúgy kissé a gótikára hajaz – a karzat például egy szűk, de mégis világos lépcsősoron át közelíthető meg, s a padlót fényesre csiszolt, több millió éves kövületekkel ékes természetes kőlapok fedik. Az ezeregyszáz lakosú község szinte színkatolikus, s bár a padsorok nem mindig telnek meg, azért a hitélet erős.

Miközben beszélgetünk, megérkezik Tóth István Jánosné polgármester. Meghajol, keresztet vet, majd a szabadba invitál. Szemben rendezett földek. Megtudjuk, még 2008 előtt egy vállalkozó alakított ki magánterületen egy lakóparknak való, hatalmas, nyolcvankilenc ingatlanhelyes teraszt, ám a gazdasági válsággal a tervek dugába dőltek. Épült ugyan egy többlakásos társasház, de sokáig csak a szél járt a falak között. Tavaly viszont váratlanul megtelt, sőt, mellette elkezdtek másik kettőt is felhúzni. Már arra is van vevő.
Tóth István Jánosné: A napelemes fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai áramszámla fele marad a kasszában
A falusi lét így népszerű, mert bár ez mezőgazdasági vidék, közel fekszik Zalaegerszeg, s könnyen beérhet az ember a munkahelyére, ha ott dolgozik – magyarázza a polgármester asszony. Teskánd jó fekvése azonban csak egy pont a vonzerőlistán. Olyasmivel bírunk, ami Zalaegerszegnek sincs: óvoda tanuszodával – teszi hozzá. Ez akkora szenzáció, hogy a környező több tucat község gyerekeit is ide hordják oktatásra, mi több, felnőttek is szép számmal érkeznek.

A kilencvenes évek végéig a gyermekek egy olyan ingatlanba jártak, amelyet aztán a katolikus egyház visszaigényelt. A kiváltásra kapott harminckétmillió forintból nem telt új óvodára, de ez önmagában nem is volt cél, mert az önkormányzatnál úgy gondolkodtak, ha már felhúznak valamit, az adjon olyan pluszt, amiért messzebbről is megéri idejárni. Ez lett végül a tanuszodával kombinált óvoda. A projektet – amelyet ugyancsak a templomot tervező Czigány István jegyez – 2003-ban kezdték harminckétmillió forint saját erőből, százhetvenmillió állami támogatásból és harmincmillió forint hitelből.
A létesítményt 2005-ben adták át.

A gazdasági összeomlással a kölcsönt is nehezen fizették, de 2010 után a kormány harmincmillió forintos hitelkiváltással megszabadította Teskándot a gondoktól.

Az éves költségvetés háromszázmillió forint körül jár, ebből tízmillió megy el erre a célra. Egyáltalán nem lehetetlen egy fűtött, az előírások szerint harminckét fokos vízzel feltöltött, tizennyolc méter hosszú tanmedence fenntartása egy ilyen kaliberű településnek – hangoztatja Tóth István Jánosné. Szavaiból kiderül az is, rendszeresen érkeznek olyan városok-falvak küldöttségei, amelyek a kabinet által a közelmúltban indított tanuszodaprogramba szeretnének belevágni. Semmit nem titkolunk el, de a tényekkel nehéz vitatkozni – fogalmaz. Így a számok alapján sok – konkrétan az áramszámla fele – marad a kasszában azzal, hogy az óvodát a közelmúltban napelemekkel szerelték föl. A közös önkormányzat és a mellette álló szépen felújított, úgynevezett Kemence Ház is „fényből él”, utóbbi helyen százszázalékos a megtakarítás.

A teskándi fiatalok a labdát is jól kergetik, ezt jelzi a megyei első osztályos jelenlét. A TAO-támogatások jó helyen landoltak, lett belőlük öntözőrendszer, felszerelés és világítás a pálya körül – büszkélkedik a településvezető. A lakosság mindehhez saját fizikai erejét és szabadidejét hozzáadva épített egy lelátót, a sportegyesület pedig megvásárolta a székeket és a betont. Kétszáz teskándi gyermek rúgja a bőrt Bogár István, a Teskándi Sportegyesület elnöke irányítása mellett – ez országosan nézve is jelentős mutató. Ráadásul a megtelepedett vállalkozók önerőből fitneszparkot létesítettek, a beruházás ötmillió forintjukba került, a falu csak a telket adta.

Heti rendszerességgel négyszáz fiatal jön ide – mondja Cseke Tiborné uszodamenedzser. Ahol van, ott a települési busz hozza-viszi a gyerekeket, akinek pedig nincs járműve, annak mi biztosítjuk a fuvart. A szervezés sok időt elvisz az ember életéből, de én nagyon szeretem ezt a munkát – fogalmaz. Az uszodát egyébként akár még születésnapokra vagy más eseményekre is ki lehet bérelni, nyáron pedig négyhetes tábor színesíti a kínálatot.

A bérlet kimondottan olcsó, a teskándiak pedig a lakcímkártya felmutatása mellett heti egyszer térítésmentesen látogathatják az uszodát. A vizet július 15-én leengedik, akkortól jön a kötelező felújítás, tisztítás, festés, vakolás azért, hogy szeptember elején készenlétben várhassuk a gyerekeket – ismerteti Cseke Tiborné.

Úgy vagyunk vele, a pozitív események adnak erőt a mindennapokhoz, nem a búslakodás – fűzi hozzá Tóth István Jánosné. Alighanem igaza van: ahol az egyházmegyével közösen hatvanmillió forintból építenek templomot a huszonegyedik század küszöbén, ott komolyan veszik a jövőt.