Terrorista lehet a békés szándékkal érkezőből is

„Nem adhatjuk fel a szigorú beengedési zsilipet” (Fotó: MH)

– Milyen hatással lehetnek a migráció alakulására a törökországi események, amelyekből megerősödve került ki Recep Tayyip Erdogan elnök? Nőhet-e az unióval szembeni zsarolási potenciálja?

– Ha a török politikai vezetésben megvan az akarat, akkor képes megállítani és lecsökkenteni a bevándorlási hullámot. Ha Erdogan megerősödik, akkor megmarad ez a képessége, a kérdés, hogy ezt mire és meddig használja. Kulcsfontosságú az a puccs előtti hír, miszerint a Törökországba menekült szíreknek állampolgárságot adnának. Ehhez kétféleképpen viszonyulhatunk: egyrészt érdekünk az, hogy a törökök megpróbálják minél inkább integrálni a szíreket, amihez jó eszköz az állampolgárság. Ugyanakkor ellentétes az érdekeinkkel, hogy az Európai Unió vízumliberalizációt tervez, mert az jelen helyzetben újabb migrációs hullámot indíthat el. Az ügy tehát már a puccs előtt sem volt egyszerű, Erdogannak pedig már így is hatalmas zsarolási potenciálja van az unióval szemben, az elnök által vitt kommunikációs üzenetek, a török hatóságok fellépése és a szírek integrációja irányába tett lépések döntően befolyásolják azt, hogy Törökországban maradnak-e vagy elindulnak Európába. Ha az elnök valamelyik feltételt kedvezőtlenebbé teszi, akkor ezek az emberek el fognak indulni, és az EU feszültségekkel teli időszak elé nézhet. A puccskísérlet ráadásul érintheti az EU–török és az amerikai–török viszonyt is, ami az eddig is ingatag lábakon álló migrációs megállapodást is még bizonytalanabbá teszi. Ráadásul jól látható, hogy a németeknek ebben a kérdésben nincs B tervük.

– A honvédelmi és rendészeti bizottság tagjai a héten megtekintették a röszkei tranzitzónát. Jogvédő szervezetek embertelen körülményeket emlegetnek. Jogos ez a kritika?

– Az, hogy ilyen helyzetek kialakuljanak, az embercsempészek érdeke, akik meg akarják nyitni a balkáni útvonalat. A nyomás fokozásával a határokon mindig az adott ország kormányára kívánnak hatni annak érdekében, hogy határvédelemre vonatkozó vívmányokat vissza kelljen bontani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kérdéssel nem kellene nagyon komolyan foglalkozni. Az Idomenihez hasonló humanitárius katasztrófát mindenképpen el kell kerülni, ez közös felelősségünk, s remélem, hogy minél több lépést teszünk minél rövidebb idő alatt. De nem az a megoldás, hogy minden kaput kinyitunk. A magyar hatóságok jelenleg azért nem engedik be ezeket a migránsokat, mert a befogadóállomások telítettek. Fontos továbbá, hogy nem adhatjuk fel a szigorú beengedési zsilipet, mert jelenleg ez az egyetlen működőképes rendszer.

– A nizzai terrortámadás elkövetője nem most érkezett Franciaországba, már évek óta ott él. Hogyan lehet kiszűrni az ilyen támadókat? Minden bevándorlót mégsem lehet megfigyelni.

– A hagyományos titkosszolgálati eszközökkel lehetetlen ezt a feladványt megoldani. Van egy „radikalizációs nyilvántartás” Franciaországban, amelyben jelenleg nagyjából tízezer személy szerepel. A nizzai terrorista viszont a hírek szerint nem volt rajta. Ha csak ezeket a nyilvántartott személyeket figyelnék meg állandóan, ahhoz is több százezer titkosszolgálati munkatárs kellene. Ez nyilván kivitelezhetetlen. Ami riasztó, hogy az elkövető nagyon rövid idő alatt radikalizálódott. Az ilyen típusú radikalizációval szemben az információforrásoknak az elzárása és „elleninformációs kampány” elindítása lehet működőképes. A helyzet a konkrét esettől eltekintve is súlyos, több szempontból is. A sokadik generációs francia bevándorlók esetében a bevándorlás kérdése összekapcsolódik a szegénységgel. Itt a társadalom perifériájára szorult vagy a társadalom mobilitási csatornáit használni nem tudó emberekről van szó, akiknek nincs esélyük arra, hogy előrébb lépjenek. Ez nagyon komoly radikalizációs gyújtóanyag.

– Milyen egyéb szempontról lehet még szó?

– A másik nagyon komoly veszély –, amelyre inkább a németországi vonatos támadás hozható példának –, hogy a beáramló tömegekkel való érdemi foglalkozásra még a fejlett és felkészült német bevándorlási szervezet sem képes, nem hogy a többi ország. A most érkezett emberek, még ha nem is radikalizálódnak, megérkezésük után olyan negatív tapasztalatokkal szembesülnek, olyan frusztráció épül ki bennük, amelyre nagyon könnyen hatnak a radikalizációs üzenetek. Ennek a helyzetnek a kialakulását kulcsfontosságú lenne elkerülni, mert lehet, hogy a jövőben azokból lesznek terroristák, akik eredetileg békés szándékkal érkeztek Európába.