Teljes átalakítás várható a felsőoktatásban

Palkovics a felsőoktatás általános helyzetértékelése kapcsán kihangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz év oktatási struktúrái sokszor nem megfelelő módon alkalmazkodtak a gazadsági és társadalmi elvárásokhoz. Az idő sok változtatást nem igazolt, amely a felsőokatási rendszer átalakításának szükségességét mutatja. Palkovics szerint fel kell tenni a kérdést, hogy megfelelő mértékben és minőségben képezünk-e szakembereket, a struktúra oldaláról pedig nem elhanyagolható szempont, hogy mindezt megfelelő, költséghatékony és fenntartható módon tesszük-e. Az új államtitkár nem tart az átalakításokkal járó konfliktusok lehetőségétől. Mint elmondta, a felsőoktatási és a piaci szereplők világát már korábbi munkája során megismerte, így ezen szereplők közös munkájának összehangolását tartja egyik fő feladatának. A politikus a duális képzési rendszerrel kapcsolatban kiemelte, hogy a struktúra lényege, hogy a felsőoktatás a létező gazdasági igényeknek megfelelően képezzen szakembereket - a gyakornoki rendszer korlátozott keretein túl. Mint elmondta, a modell a hetvenes évek Németországából származik, ahol a vállalati szereplők elégedetlenek voltak a frissen diplomázott fiatalok gyakorlati tudásával. Az igények támasztása mellett azonban ők be is száltak a rendszer működtetésébe. Hazánkban a Kecskeméti Főiskolán kezdődött a duális képzési rendszer kialakítása még 2008-ban, melynek keretében az ipar erőteljesen beszállt a mérnökképzésbe. A hallgatók így, az intézményben tanult elméleti anyag mellett lehetőséget kaptak gyakorlati ismeretek elsajátítására is. Palkovics azonban nem szeretné "túlisztifikálni" a duális képzés jelentőségét. Egyes területeken nagyon jól működő modell, de univerzális orvosságnak nem tekinthető. Kiemelte azonban, hogy a humán területen belül kifejezetten jól alkalazható a rendszer a pedagógusképzésben is. Idővel szeretnék a kisvállalkozásokat is bevonni a modellbe. Az államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a duális képzés támogatott és preferált lehetőség, de semmiképp nem kötelezettség az intézményekre nézve. A kancellária-rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy bár újnak számít ez a másfajta metodika, magánintézményekben azonban már hagyományokkal rendelkezik ennek rendszere. A rendszer bevezetésének célja, hogy a felsőoktatási intézményekbe más szemlélettel rendelkező szakemberek kerüljenek, akik a rektorral együttműködve irányítják az intézmény gazdasági működését. Az intézmény vezetője ettől függetlenül továbbra is a rektor, az intézmények működését segítő kancellár pedig nem komisszár. Mindketten elkötelezett, sikerorientált személyek, akik közös érdeke az intézmény hatékony működésének segítése.