Települések törvényességi problémái

– A Kúria 2012-ben vette át az Alkotmánybíróságtól az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatát. Azóta hány üggyel foglalkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsa?
– A statisztikák alapján hetven-nyolcvan ügy érkezik évente, az idén az első fél évben negyvenkét ügynél járunk. Ezekből nem mindegyik esik érdemi vizsgálat alá, ha például időközben a kormányhivatal által kifogásolt rendeletet az önkormányzat visszavonja, akkor nem szükséges érdemben foglalkoznunk vele. Ezért körülbelül ötven döntés születik évente.

– Kérem, említsen jelentősebb vagy érdekesebb ügyeket.
– A legutóbbi döntésünkkel például a fővárosi parkolási rendeletnek semmisítettük meg azt a részét, amely szerint ha valaki nem megfelelően helyezte el a szélvédőn a parkolójegyét, akkor csak öt napja van azt bemutatni. Ezzel a lehetőséggel ráadásul egy hónapban csak egyszer lehetett élni. Ezt indokolatlan korlátozásnak találtuk. Egy kerületi önkormányzat helyi építési szabályozási tervében pedig az egyik telek övezeti besorolásáról alakult ki vita, sem a bíróság, sem a szakértő nem tudta eldönteni a kérdést, s a peres ügyben eljáró bíró fordult hozzánk. A döntésünk alapján az ilyen szabályozás sérti a normavilágosság követelményét. A megsemmisítés nyomán a bíróság már el tudja dönteni az ügyet a többi jogszabály alkalmazásával. Az érdekességek között említhetném azt is, amikor egy kormányhivatal azért fordult hozzánk, mert a filmtörvény alapján egy kisközség nem alkotta meg azt a rendeletet, amelyben szabályozni kellene, hogyha a területén forgatás van, az milyen keretek között folyhat. Tipikusnak tekinthetők a segélyek feltételeit tartalmazó szabályok, egy-két önkormányzat ugyanis túlmegy a felhatalmazáson, és nemcsak a lakókörnyezetre, hanem a lakókra is próbál előírásokat megfogalmazni. Például valaki akkor kaphatott volna segélyt, ha a kiskertjében zöldséget termel.

– Gördülékenyebbé vált a folyamat attól, hogy a feladatot átvették az Alkotmánybíróságtól?
– Az AB-n ez a terület egy volt a sok közül. Nálunk ez az egyetlen normakontroll-hatáskör, tehát nagyobb hangsúlyt kap. Nekünk ráadásul kilencven napon belül döntenünk is kell egy ügyről.

– Az indítványozói kör továbbra is ugyanaz?
– Csak bíró, kormányhivatal és az alapvető jogok biztosa kezdeményezhet felülvizsgálatot. A legtöbb indítvány a kormányhivataloktól érkezik, de a bírói kezdeményezések száma tendenciózusan növekszik. Ez pozitívum, mert a bírósági szervezeten belül születhet a döntés. Állampolgár továbbra is csak közvetetten vehet ebben részt, bírósági peren keresztül vagy úgy, hogy felhívja a kormányhivatal figyelmét egy kifogásolható rendeletre. Helyi adók vagy építési ügyek esetében általában az állampolgár is érzékeli a problémát, például egy olyan ügyben, amikor egy tulajdonosnak két év alatt annyi helyi adót kellett befizetnie, mint az ingatlana értéke.

– Van olyan önkormányzat, amely visszatérően megszegi a törvényt?
– Azoknál az önkormányzatoknál van több gond, ahol nem működik együtt a képviselő-testület a polgármesterrel, és például nem sikerül megalkotni a költségvetési vagy a zárszámadási rendeletet.