Tavaszig tarthat a Pilis újjászületése

Emlékezetes, szomorúan látványos károkat okozott tavaly decemberben az ónos eső, majd a nyomában keletkezett irgalmatlan mennyiségű jég a Pilisben. Az akkori, sebtében készült felmérések szerint a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt hatvanezer hektár erdőből csaknem húszezret érintett a durva fagy, s ebből legalább hét-nyolcezer hektár sérült meg súlyosan.

Mint kiderült, ez a korai statisztika optimista volt, hiszen a végső leltár kilencezer hektárt, azaz kilencven négyzetkilométert mutatott ki. Ez durván számolva akkora rész, mint Budapest I., II., III. és IX. kerülete együttvéve. Jellemző a helyzetre, hogy kevesebb mint egy nap alatt a Pilisi Parkerdő éves kitermelési tervének megfelelő mennyiségű faanyag károsodott. Fontos ugyanakkor közbeszúrni, a kilencezer hektáros kár nem azt jelenti, hogy ott nyomtalanul eltűnt az erdő.

Ugyanis háromféle alaptípusú kár jelentkezett: a részleges vagy teljes koronatörés, a törzstörés és a részleges vagy teljes kidőlés. Decemberben jellemzően a harminc-ötven esztendős lombos fák törtek derékba, mert ezeknél a koronaátmérő és a törzsátmérő egymáshoz viszonyított aránya és a teherbíró képesség együttesen kedvezőtlen. Az ennél idősebb lombos fák és fenyők esetében inkább a korona ment tönkre.

A rendkívüli időjárási viszonyok, illetve a nyomukban több hónapon át zajló helyreállítások a facsemete-beszerzést tekintve is többletterhet róttak az állami tulajdonú gazdaságra, nagyságrendekkel több ültetéssel jár a helyreállítás. Azaz amíg korábban átlagosan évente hétszázezer-egymillió csemetét ültettek el a szakemberek, addig az idén ez a mennyiség megduplázódott.

Most, az erdősítési időszak beköszöntével egy áruházlánc – vásárlói­nak összefogásával – huszonötmillió forint támogatást gyűjtött, s ennek segítségével egymillió csemetét szereztek be, s a teljes újraerdősítésre váró száz hektárból csaknem hatvan hektárnyi erdőt sikerült megújítani.

A munkák november 3-án kezdődtek, a fagyok beálltáig tartanak, és szükség esetén a tavasszal folytatódnak.

Az őszi csemeteültetések a Parkerdő valkói, visegrádi, pilisszentkereszti és szentendrei erdészeteinek területeit érintik, ahová minden esetben őshonos fajokat telepítenek, ezzel is erősítve a rengetegek hagyományos ellenálló képességét.