Tarnai Richárd: Európában nem működik az integráció

–  Több tízezer közalkalmazottat, hivatalnokot, tanárt, bírát és ügyészt világítana át hatalomra kerülve Gyurcsány Ferenc. Az egykori miniszterelnök a mai magyar demokráciát diktatúraként vizio­nálta évértékelőjében, és sokakat vádolt a diktatúrával való együttműködéssel. Ön a több ezer érintett főnökeként mit szól a fenyegetéshez?

–  Sajnos, a történelem ismétli önmagát, ezek a fenyegető mondatok akár 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején, vagy az ötvenes években, az ÁVH keretein belül is elhangozhattak volna. Ugyanaz a szellemiség. Ezzel nem is érdemes többet foglalkozni. Ők csak rombolni képesek, építkezni soha. A magyar közigazgatás egyébként 2010-ben a teljes szétziláltságból a hatékonyság irányába mozdult el, a megújított rendszerben az ügyintéző helyett immár az állampolgár, vagyis az ügyfél áll a középpontban. Ennek szellemében temérdek állami szolgáltatást, különböző dokumentumok kiváltását tettük ingyenessé, díjakat szüntettünk meg, vagy csökkentettük a költségüket. Mindig megkérdeztük az érintetteket is, milyen változásokat szeretnétek leginkább. Ráadásul a kormányhivatali rendszer ma már jóval olcsóbb és gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé, miközben a határidők is jelentősen csökkentek. Aki ebben részt vett mint állami tisztviselő, nyilván nem valamiféle diktatúrát szolgált ki, hanem a törvényeknek megfelelően, a kormány politikájának végrehajtójaként szolgálta a közt.

–  Az egyházakat sem kíméli a bukott miniszterelnök. Kereszténydemokrata politikusként hogyan látja, kell-e foglalkozni az efféle tervekkel?

–  Olyan szempontból igen, hogy 1948-ban már láttunk hasonló kísérletet, ami részben meg is valósult, az „eredményeit” pedig azóta is nyögi a társadalom. Ahogy akkor is, most is megfélemlítésről van szó. A rendszerváltás előtti évek piarista diákjaként már megtanultam, hogy milyen másodrendű polgárként élni, nem akarok újra hasonlót megtapasztalni Magyarországon. Zajlik tehát egyfajta ellenzéki hangulatkeltés, szerintük ma már szinte bűn, ha valaki a nemzetért dolgozik. Elszomorító ez a stílus.

–  A kormányzati plakátok szerint ráadásul az ellenzék lebontaná a déli határkerítést. Valós a félelem?

–  Bár egy részük ma már tagadja, korábban szinte valamennyien tettek erre utaló kijelentéseket. Még ennél is aggályosabbnak tartom, hogy eközben Gyurcsányék a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásáért gyűjtenek aláírásokat. Sőt, odáig mennek, hogy bűnöző, csaló ukránoknak nevezik a kárpátaljai magyarságot. Vagyis, némi leegyszerűsítéssel: ellenzéki igen a migránsokra, nem a magyarokra. Itt tartunk. A kormány biztonságos és fejlődő országot szeretne, ezen dolgozunk, és már jönnek is az eredmények, miközben a változást követelők egészen felháborító ötleteket dobnak be a közbeszédbe. Érdemes felidézni, amikor ők voltak hatalmon, a gazdaságot legyengítették, elloptak mindent, vagyis most magukból indulnak ki, amikor mindenkit bűnözőnek akarnak beállítani.

–  Nyilatkozta korábban, hogy nem menekültek, hanem egyenesen megszállók jönnek Európába. Nem túlzás ez?

–  A tények kimondása szerintem sosem lehet túlzás. Ugyanakkor tisztázzuk, a nemzetközi egyezmények nyomán továbbra is ideiglenesen otthont nyújtunk annak, akit valóban üldöznek, így például azt, akihez keresztény hite miatt hazájában ellenségesen viszonyulnak. Az egyik budapesti katolikus gimnáziumban tanul például egy afrikai testvérpár, amelynek szüleit és rokonait a gyerekek szeme láttára ölték meg, keresztény hitük miatt. Őket befogadni szerintem teljesen természetes. Csakhogy ma milliószám vándorolnak migránsok olyan helyekről, ahol már nincs háború. Ők csak a jobb élet reményében kelnek útra. Őket nem kívánjuk befogadni. Egy statisztika szerint kétmillió bevándorlóból ötvenkét személy szerzett tartós állást Németországban, ami jól mutatja, hogy Európában nem működik az integráció. Tudatos politikai haszonszerzés és emberi aljasság a segítségre szoruló üldözöttek és a gazdasági migránsok kategóriáját összemosni.

–  A minap a parlament elé került az újabb, az úgynevezett civil szervezeteket érintő szigorítási csomag, mely Stop Soros névre hallgat. Van dolga a területen a kor- mányhivatalnak?

–  Közvetlen feladatot még ezzel kapcsolatban nem kaptunk, ugyanakkor jól emlékszünk a 2015-i „átvonulásra”, melyet az említett szervezetek is nagyban segítettek. Az SZDSZ egykori prominense, Budaörs polgármestere örömmel fogadta őket, majd később egy migránsbarát szervezethez is csatlakozott a település. Most azonban egy másik ügy is borzolja a kedélyeket arrafelé. Nemrég ugyanis helyi vállalkozók hatezer, majd ötszáz darabos tételben szerettek volna lakcímbejelentő lapot kérelmezni, a helyi kormányablakban. Szerencsére munkatársaink résen voltak, és lebuktatták a próbálkozókat. Ungár Klára, a településvezető elvbarátja eközben január elején az egyik közösségi oldalon arról értekezett, hogy az ellenzék számára vesztes körzetekből érdemes lenne „átjelentkeztetni” a potenciális támogatókat a billegő övezetekbe. Érdekes, hogy éppen Budaörsön látunk efféle próbálkozást. Ez az eset is jelzi, hogy jogilag aggályos módszereket vethet be ismét a balliberális oldal a hatalom megszerzése érdekében. Ne feledjük, Ron Werber újra itt van, vagyis mindenképp durva kampányra számíthatunk.

–  Rég hallottunk az Illatos útról. Rendeződött a helyzet?

–  Száznegyven évig működött vegyiüzemként a hírhedt létesítmény az említett helyszínen, a rendszerváltozás után kibogozhatatlanná vált tulajdonosi szerkezettel. Végül csődbe ment a veszélyes anyagot tartalmazó hordókat felhalmozó vállalkozás. Még 2015 április elején került hozzánk, a kormányhivatalhoz ez a feladat, és ugyanazon hónap végén már ki is gördültek a hordókkal megrakott teherautók az egykori BVM Zrt. területéről és megkezdődött a szabálytalanul tárolt kétezerötszáz tonna veszélyes hulladék elszállítása és megsemmisítése. A terület rendbetételének második ütemeként, 2017 júliusától megkezdődött az épületek és az esetlegesen szennyeződött szerkezetek bontása, ártalmatlanítása és elszállítása. A bontásból származó, nagyobb mennyiségű, jórészt betontörmelék már szennyeződésmentes, nem veszélyes hulladéknak minősül. Elszállítása az év második felére várható. Hatóságként folyamatosan azt vizsgáltuk, hogy az elvégzett munka megfelelt-e a törvényeknek. Ez az eljárás is igazolja, hogy a korábbi széttöredezett, lassabb és körülményesebb közigazgatási struktúra helyett, a kormányhivatalok megalakulásával hatékonyabb csapatmunkára és gyors megoldásra van lehetőség még egy ilyen nagy volumenű, régóta húzódó feladat esetén is. A kormány tehát az elmúlt években nem csak beszélt a közigazgatás átalakításáról, hanem meg is valósította az ütőképes kormányhivatali rendszert.

–  Paks II.-vel is volt dolguk. Pontosan mi?

–  Tavaly januárban hozzánk került az országos másodfokú környezetvédelmi hatóság jogköre is, és az egyik első fontos ügyünk az atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési eljárás vizsgálata volt, miután a Greenpeace megfellebbezte a beruházás engedélyét. Az első fok éveken át vizsgálódva, rendkívül megalapozott döntést hozott, és mi is a szakszerűséget és a precizitást tartottuk a legfontosabb szempontnak az eljárás során. Ezzel együtt sikerült néhány hónap alatt végeznünk. Kiemelt, az ország jövőjét meghatározó ügyről van szó, ezért fontos volt, hogy szakmailag támadhatatlan határozatot hozzunk, és a döntésünk szakmai megalapozottságát igazolta az is, hogy határidőn belül jogerőre emelkedett.

–  Úgy tudom, hogy Pest megyében számos cég létesít üzemet, gyárat és logisztikai központot.

–  Valóban, az utóbbi időben, a külföldi cégek, így például egy délkelet-ázsiai elektronikai üzem, vagy egy nyugat-európai tulajdonú logisztikai központ is azért települt és települnek a többiek is egyre nagyobb számban Magyarországra, mert rövid idő alatt le tudjuk folytatni a rendkívül precíz engedélyezési eljárást. Ez is a hatékony kormányhivatali struktúra egyik bizonyítéka.

–  Az úgynevezett plakátügy kapcsán, a hivatal előtt is tüntetett korábban a Jobbik, igaz, a párt immár az Állami Számvevőszékkel áll vitában. Van még teendőjük ezen a téren?

–  A jogszabály szerint azon szervezetek, melyek állami támogatás felhasználásával működnek, és plakáthelyeket vásárolnak, két dolgot kötelesek közzé tenni: a listaárat és magát a szerződést. A cél az átláthatóság. Ha ez nem történik meg, kénytelenek vagyunk eltávolítani a plakátokat. Ilyen egyszerű. Volner János frakcióvezető-helyettes valóban járt itt – diktatúrát emlegetve – akkoriban, majd miután már nagyjából húsz perce igyekeztem megvilágítani számára az intézkedésünk jogszabályi hátterét, követelte, hogy beszélhessen a kormányhivatal vezetőjével. Mondtam neki, én lennék az. Jellemző eset, jól mutatja az ellenzék felkészültségét. Életveszélyes az ország irányítását és az állam működtetését olyanokra bízni, akiknek fogalmuk sincs a hatályos jogszabályokról.