„Tagállami hatáskör a határaink védelme”

Nem Európa-ellenesek vagyunk – hangsúlyozta Kovács Zoltán (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Ellenzéki pártok szerint az unióból való kilépést készíti elő a kormány az október 2-i kvótareferendummal. Mit szólnak hozzá?

– A 2010-es kormányváltás óta nem ez az első eset, hogy az ellenzék legyőzendő démonokat gyárt magának. Emlékezzünk csak a médiatörvény, az alaptörvény, a különadók vagy akár a devizahitelezés felszámolása körül keltett hisztériára. Ez megint butaság és valótlanság. Persze szintén nem lenne példa nélküli, ha az ellenzék külföldön is hasonló vádakkal próbálná támadni a kormányt.

– Arra is hivatkoznak, hogy Lá­zár János miniszterrel együtt, igaz, magánvéleményüket ismertetve, de az uniós tagságunk ellen foglaltak állást.

– Ez is csupán cirkusz. Hiszen nem Európa-ellenesek vagyunk, sőt, Euró­pa-pártiak. Csupán arról beszéltünk, hogy nem értünk egyet a jelenlegi brüsszeli iránnyal, amelynek szimbolikus eleme éppen az uniós migránspolitika. Másfajta EU-t szeretnénk, ezért áll ki a magyar kormány a bukott, elhibázott uniós politikával szemben, ráadásul a többi visegrádi országgal közösen. Álláspontunkat erősíti, hogy egyértelmű döntésekkel működőképes határvédelmet tudtunk megvalósítani, vagyis vannak eredményeink. A jövő tehát az, hogy vissza kell fordulni az Európai Egyesült Államok felé vezető útról, meg kell erősíteni a nemzetállamokat, hogy a megkerülésükkel ne lehessen fontos ügyekben döntéseket hozni. Ez a fordulat azonban még nem történt meg, sőt, egyre élesebb vitákra lehet számítani. Az Európai Bizottság ugyanis továbbra is inkább a rejtett, lopakodó, akár a tagállamok tudomása nélkül való döntéshozatalt részesíti előnyben.

– A kvótákat elutasító népszavazás milyen eszközt adna a kormány kezébe, hogy ez ellen felléphessen? Egyesek szerint ugyanis Brüsszelt ez az akció semmire sem kötelezné.

– Egyértelmű és megkerülhetetlen üzenet lenne az érvényes referendum, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy kormány akaratával lehet vitatkozni, ki lehet forgatni, de a népszavazással ezt nem lehet megtenni.

– A sikeres voksolás jogalkotásra kötelezi a parlamentet. Elképzelhető, hogy az alaptörvénybe is bekerülhet a kényszerbetelepítés hazai tilalma?

– Meglátjuk, nem kizárt, de ezt annak tükrében kell eldönteni, milyen helyzet alakul ki az ősszel. A lényeg, hogy bizonyos hatásköröket nem ruháztunk át az uniós csatlakozással Brüsszelre, ott mégis úgy születnek döntések, például a kvótákról, mintha megtettük volna. Ez tehát a nemzeti szuverenitásunkról szól, nem csak a bevándorlásról.

– Említette a sikeres határvédelmet. A legújabb szigorítás egyes civilszervezetek szerint ellentétes az emberi jogokkal. Tévednek?

– A keddtől érvényes szabályozás mindenben megfelel az európai és a magyar rendelkezéseknek. Ráadásul a határok védelme tagállami hatáskörbe tartozik. Megjegyzem, az osztrákok országuk teljes területén még drasztikusabb rendelkezéseket vezettek be.

– Apropó, Ausztria: minek tudják be, hogy a héten ismét több kilométeres torlódások alakultak ki az ellenőrzések miatt Hegyeshalomnál?

– Emögött megbújhat az ottani politikai feszültség is akár, ám sokkal inkább arról van szó, hogy ez is bizonyítja, a schengeni övezetet belülről nem lehet megvédeni. A külső határoknál kell megoldani a kérdést, ahogy azt az Orbán-kormány már a kezdetek óta mondja – és teszi. Vissza kell állítani a törvényes rendet, csak az léphet be Európa területére, aki betartja a szabályokat, benyújtja a megfelelő kérelmeket, és rendelkezik iratokkal, dokumentumokkal.

– Megoldás lehet az uniós határőrizet, a Frontex megerősítése, amiről a minap szavazott az Európai Parlament?

– Lehet ilyen lépéseket tenni, ám a határok védelmét alapvetően csak tagállami szinten lehet elérni. Az lenne a cél, hogy erre valamennyi érintett tagállamot rá lehessen venni. A szuverenitásunkat tovább korlátozó uniós szervezet létrehozását ugyanakkor határozottan ellenezzük.