Belföld
Tagadott az egykori nagykövet
Moszkvai ingatlanügy: Székely vitatta az értékbecslés megállapításait is
Az elsőrendű vádlott Székely Árpád meghallgatásával folytatódott tegnap a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán indult büntetőper a Budapest Környéki Törvényszéken. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt egykori moszkvai magyar nagykövet nagyjából megismételte a nyomozás során tett vallomását, és a bíróság előtt is tagadta bűnösségét. Védekezése szerint el sem követhette a hűtlen kezelést, hiszen nem volt vagyonkezelő. Az elsőrendű vádlott vitatta továbbá az értékbecslés megállapításait is, és a mellett érvelt, hogy az egész vádbeli folyamat a törvények betartásával zajlott.
Az októberben kezdődött büntetőper első tárgyalásán a vádirat ismertetése után a vádlottak és védőik bejelentették, hogy nem tartják törvényesnek a vádat, mert abban nincs megjelölve a konkrét, a büntető törvénykönyvbe ütköző magatartások, valamint az elkövetések helye és ideje. A bíróság végzésében elutasította az indítványt, és kimondta, a vád maradéktalanul megfelel a büntetőeljárás feltételeinek, alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas, törvényes, bár a konkrét tényállási pontok megfogalmazása valóban pontatlan.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly májusban emelt vádat a kirendeltség áron aluli eladása miatt. A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írt alá adásvételi szerződést egy céggel. A szerződés szerint a vételár 23,6 millió dollár volt, amelyből a vevő 2,4 millió dollárt már korábban kifizetett az eladónak, a fennmaradó több mint 21 millió dollárt pedig a szerződés aláírása után törlesztette. Az eladás folytán azonban az ügyészség szerint az államnak több milliárd forintnyi hátránya keletkezett, mivel az ingatlan egy 2008-as értékbecslés szerint több mint 108 millió dollárt ért. Az ügyészség Székely mellett a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, míg Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint három munkatársukat társtettesként elkövetett bűnpártolással vádolta meg. Az ügyészség emellett mind a hat személyt folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is vádolja.
Az októberben kezdődött büntetőper első tárgyalásán a vádirat ismertetése után a vádlottak és védőik bejelentették, hogy nem tartják törvényesnek a vádat, mert abban nincs megjelölve a konkrét, a büntető törvénykönyvbe ütköző magatartások, valamint az elkövetések helye és ideje. A bíróság végzésében elutasította az indítványt, és kimondta, a vád maradéktalanul megfelel a büntetőeljárás feltételeinek, alaki és tartalmi szempontból eljárásra alkalmas, törvényes, bár a konkrét tényállási pontok megfogalmazása valóban pontatlan.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly májusban emelt vádat a kirendeltség áron aluli eladása miatt. A vád szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írt alá adásvételi szerződést egy céggel. A szerződés szerint a vételár 23,6 millió dollár volt, amelyből a vevő 2,4 millió dollárt már korábban kifizetett az eladónak, a fennmaradó több mint 21 millió dollárt pedig a szerződés aláírása után törlesztette. Az eladás folytán azonban az ügyészség szerint az államnak több milliárd forintnyi hátránya keletkezett, mivel az ingatlan egy 2008-as értékbecslés szerint több mint 108 millió dollárt ért. Az ügyészség Székely mellett a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, míg Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint három munkatársukat társtettesként elkövetett bűnpártolással vádolta meg. Az ügyészség emellett mind a hat személyt folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is vádolja.