Belföld

Szuverenitást védő határozat születhet még az ősszel

Kvótaharc Brüsszellel. Akár az is elképzelhető, hogy a magyar kormány az Alkotmánybíróságon támadja meg az uniós elosztásról szóló döntést az Alapjogokért Központ szerint

A kormány által emlegetett, a kvótákkal szembeni küzdelemben elengedhetetlen jogi eszközökhöz adhat muníciót, ha az Alkotmánybíróság is határozatot hoz a migránsok elosztási mechanizmusa kapcsán.

Alkotmánybíróság 20170908
Alkotmányos kérdés. Hamarosan napirendre kerülhet a kvótaügy (Fotó: Ficsor Márton)

Bár lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre, korábbi információink szerint hamarosan napirendre veszi az Alkotmánybíróság (AB) az ombudsman kvótaügyi beadványát. Úgy tudjuk, a testület, bár tavaly ősszel már hozott egy – úgymond – részhatározatot, szándékosan bevárta az Európai Bíróság szerdai döntését.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a témával kapcsolatban lapunknak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy az ügynek jogi értelemben több aspektusa van. Egyrészről persze a különböző uniós szervek próbálják Magyarországra kényszeríteni a kvótahatározatot, ám „belső jogi” alkotmányos szempontokat is figyelembe kell venni. Régóta húzódó vita, hogy mi van az uniós jog és a tagállami alaptörvények ütközésénél, felülírhatja-e egy uniós döntés a nemzeti szuverenitást, alkotmányos identitást. Ennek eldöntésére az AB jogosult, amely egy korábbi értelmezésében már kimondta a „fenntartott szuverenitás vélelmét”, azaz azt, hogy az EU és Magyarország közötti hatásköri vita esetén azt kell vélelmezni, hogy az adott hatáskört Magyarország nem engedte át. Ezért annak megítélése, hogy a kvótahatározat sérti-e szuverenitásunkat, az AB kezében van. „És bár kvázi ugrás lenne az ismeretlenbe, akár az is elképzelhető, hogy a kormány az AB-n támadja meg az uniós kvótahatározatot” – vetette fel.

Beadványában egyébként Székely László ombudsman utalt arra is, hogy a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az Alaptörvény emberi jogi rendelkezései- be ütközik. Az alapjogi biztos szerint az államnak nem kötelessége végrehajtani olyan uniós jogi rendelkezést, amelyre a csatlakozásakor kötött szerződésekkel nem adott felhatalmazást.

Akik elutasítják a betelepítési kvótát, csak a kormánypártokra számíthatnak – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára az M1-en. Dömötör Csaba szerint a jogi csata csak most kezdődik, a baloldali pártok némelyike pedig a kvóta támogatása érdekében gyűjtött aláírást, más pártok képviselői pedig betelepítést pártoló nyilatkozatokat tettek, képviselőik megszavazták az erről szóló döntéseket az Európai Parlamentben.

A Fidesz arra kéri a kormányt, álljon ellen a Soros-terv érvényesítésének, és akadályozza meg, hogy a magyar emberek akarata ellenére Magyarországra kényszerbetelepítés történjen – erről már Puskás Imre, a Fidesz szóvivője beszélt tájékoztatóján. Az MTI beszámolója szerint kifejtette, Soros György számos helyen nyilatkozott, írt arról, hogy kívánatos volna, ha az Európai Unióba évente egymillió muszlim bevándorló érkezne. Szerinte az Európai Bíróság a betelepítési kvóta ügyében hozott szerdai ítéletével ennek a tervnek a megvalósításához nyitott kaput, hiszen abban született döntés, hogy a bevándorlók befogadásáról nem a nemzetállamok határozhatnak, hanem Brüsszel. Ma még csak néhány ezer bevándorló befogadásáról döntöttek, de a „következő napokban, hetekben, években ez pedig százezres vagy milliós nagyságrendű lehet”.