Szuverenitáspárti megoldás

Kettős iránya van a tervezett alaptörvény-módosításnak: egyrészt tartalmaz egy általános szuverenitásvédelmi klauzulát, másrészről pedig egy speciális „betelepítés-ellenes" szabályt – mondta lapunknak Szánthó Miklós, az AK igazgatója, hozzátéve, hogy előbbi egy Európa-szerte évtizedek óta húzódó szuverenitásvitát igyekszik lezárni. A vita arról szól, hogy egy tagállami alkotmány és az uniós jog ütközése esetén melyiknek van elsőbbsége, illetve, hogy az ütközés esetén uniós vagy tagállami szervé-e a döntő szó. Bár az uniós jog elsőbbségét az alapszerződések nem tartalmazzák, de azt az EU Bírósága önkényesen kialakította, kimondva azt is, hogy övé a kizárólagos jog az értelmezési viták feloldására. Ezzel szemben a módosítás – a német alkotmánybíróság gyakorlata alapján – egyértelműen a szuverenitáspárti megoldást választja, amennyiben alaptörvényi szinten kodifikálja az alkotmányos identitás egyébként létező fogalmát és azt gátjául szabja az uniós hatáskörgyakorlásnak. Ez alapján egy, a magyar Alaptörvénybe ütköző vagy hatáskörtúllépéssel hozott uniós szabály Magyarországon történő alkalmazása kizárható lenne a magyar jog alapján. Emellett a módosítás előírná azt is, hogy az alkotmányos identitás védelme az állami szervek kötelessége, mely előírás az Alkotmánybíróságra is irányadó lesz vitás esetekben.

Ezekhez képest speciális szabályként kerülne az Alaptörvénybe külföldi példa alapján a csoportos betelepítés tilalma és az, hogy idegen állampolgárok csak egyedi elbírálás alapján élhetnek Magyarországon. Ez utóbbi fordulat Szánthó szerint ugyanakkor nem eléggé „erős", ha már hozzányúlnak ezen cikkelyhez, akkor ha nem is történelmi, de kivételes lehetőség adódik az Alaptörvény menekültügyi szabályainak szigorítására. Így visszatérve a genfi egyezmény eredeti értelméhez, alkotmányba lehetne foglalni az első menedék országának elvét, tehát azt, hogy a menedékjog csak és kizárólag abban az országban jár, ahol az illető élete menekülése során először már biztonságban van. Ezek alapján háborús konfliktus esetén egy ukrán állampolgárnak természetesen járna menedékjog Magyarországon, de egy szírnek csak Törökországban, Jordániában vagy Libanonban – ha onnan továbbáll, már gazdasági bevándorlónak számít.