Belföld
Szuverenitás és lopakodó jogalkotás
Kötelessége az Európai Uniónak tiszteletben tartani nemzeti identitásunkat
Eltérőek a népszavazás „sikerességének” mércéi politikai és jogi szempontból – mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Ha ugyanis sok millió polgár „nem” szavazatot ad le, az politikailag hivatkozási alapot ad a kormány kezébe. Jogi értelemben azonban szükséges, hogy a népszavazás érvényes is legyen, tehát a választópolgárok több mint fele érvényesen voksoljon, ezáltal hárul ugyanis feltétlen jogalkotási kötelezettség a parlamentre . Ha érvénytelen lenne a szavazás, az Országgyűlés akkor is hozhatna döntést a kötelező kvóták ellen, hiszen maga a kérdéskör tagállami kompetencia. Tehát az, hogy egy tagállam, akár népszavazással, akár anélkül döntést hoz a kényszerbetelepítés ellen, teljesen jogszerű, hiszen ilyen hatáskört nem ruháztunk át az unióra. Az EU-nak kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti identitást, márpedig a migránsok kötelező betelepítése egyértelműen megváltoztatná a lakosság összetételét. A szuverenitáson alapuló döntéshozatal mellett szól, hogy a bevándorláspolitika tagállami hatáskör, de a menekültpolitikai uniós döntések sem érinthetik egy tagállam belső biztonságát. Tehát Magyarország azt is megteheti, hogy a népszavazást követően a kötelező betelepítés tilalmát az alaptörvényben rögzíti, amit nem írhat felül az unió.
A tagállamok szuverenitása ellen persze az Európai Bizottság már évek óta küzd, lopakodó jogalkotással igyekszik szabályellenesen egyre több, az unióra át nem ruházott hatáskört elvonni a tagállamoktól – mondta Szánthó. A népszavazás tétje tehát, hogy a választók gátat szabjanak a jogellenes szuverenitáskorlátozásnak, és kiálljanak az ország alkotmányos identitása mellett. Ettől függetlenül nem kétséges, hogyha érvényes lesz a referendum, az uniós szervek majd igyekeznek bebizonyítani, hogy szabályaik felette állnak a tagállami alkotmányos rendnek. A hazai „civilek”, baloldali ellenzéki pártok pedig minden bizonnyal választási csalást fognak kiáltani mondvacsinált érvekkel. Bár a baloldali jogászok szerint is igen nehéz lenne bármiféle csalást eszközölni a jelenlegi szabályozás mellett, Szánthó szerint arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a balliberális oldal a szavazóköri delegált helyek alig ötödét tudta „feltölteni”. Ennek ellenére az MSZP már közölte: „csalásügyi” forródrótot fog üzemeltetni, a Népszava pedig jogi tévedésektől hemzsegő írásban mutatta be előre, hogyan fogják elcsalni a szavazást. Bár a vádak alaptalanok, október 3-án meg fog kezdődni az értelmezési vita.
A tagállamok szuverenitása ellen persze az Európai Bizottság már évek óta küzd, lopakodó jogalkotással igyekszik szabályellenesen egyre több, az unióra át nem ruházott hatáskört elvonni a tagállamoktól – mondta Szánthó. A népszavazás tétje tehát, hogy a választók gátat szabjanak a jogellenes szuverenitáskorlátozásnak, és kiálljanak az ország alkotmányos identitása mellett. Ettől függetlenül nem kétséges, hogyha érvényes lesz a referendum, az uniós szervek majd igyekeznek bebizonyítani, hogy szabályaik felette állnak a tagállami alkotmányos rendnek. A hazai „civilek”, baloldali ellenzéki pártok pedig minden bizonnyal választási csalást fognak kiáltani mondvacsinált érvekkel. Bár a baloldali jogászok szerint is igen nehéz lenne bármiféle csalást eszközölni a jelenlegi szabályozás mellett, Szánthó szerint arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a balliberális oldal a szavazóköri delegált helyek alig ötödét tudta „feltölteni”. Ennek ellenére az MSZP már közölte: „csalásügyi” forródrótot fog üzemeltetni, a Népszava pedig jogi tévedésektől hemzsegő írásban mutatta be előre, hogyan fogják elcsalni a szavazást. Bár a vádak alaptalanok, október 3-án meg fog kezdődni az értelmezési vita.