Szükség lehet menekültügyi szigorításra

Tegnap közzétett, lapunkhoz is eljuttatott elemzésükben úgy fogalmaztak, ha a közelmúlt bejelentései alapján a kormány vállalja, hogy az őrizet módosítása kapcsán formálisan szembemegy az Európai Unióval, akkor érdemes lenne áttekinteni az egész szabályozást, akár azon az áron is, hogy a szigorítások ellentmondanának a nemzetközi és uniós normáknak. „Tény, hogy a 2015 óta eszközölt törvénymódosítások, illetve a határzár felállítása ideiglenesen gátat tudott szabni az országba irányuló tömeges migrációnak, a várható újabb hullám megindulása előtt azonban véglegesen el kell zárni a jogi kiskapukat az illegális migránsok előtt” – hívták fel a figyelmet. Hozzátették, ezeknek az akár további alkotmánymódosítást is igénylő változtatásoknak az első biztonságos ország alapelvéből kellene kiindulniuk, vagyis abból, hogy menedékjog csak a menekülő személy származási országához legközelebb eső, már biztonságos országban jár, máshol nem.

A szigorítások valójában visszatérést jelentenének az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény eredeti szellemiségéhez, mindazonáltal bizonyos, hogy formálisan uniós és egyéb eljárásokat vonnának maguk után, melyek azonban hosszadalmasak – a megoldandó probléma viszont rövid távon jelentkezik – mutattak rá az Alapjogokért Központ elemzői.