„Szó sincs semmiféle mamuthitelről”

Azt javaslom, a Népszabadság fővárosról szóló információit a lehető legkomolyabb fenntartásokkal fogadják, a megjelent cikkek a cirkulális elmebaj határát súrolják – kezdte meg tegnap Tarlós István a 3-as metró rekonstrukciójának finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatóját. A főpolgármester közölte, az Európai Unió részt vesz az infrastruktúra-felújítás részfinanszírozásában, ezt alátámasztandó felolvasta az ezt tartalmazó válaszlevelet, amelyet az Európai Bizottság projektfelelőse küldött „csütörtök este kilenc órakor”. A válasz kitért arra is, az Európai Beruházási Bankkal egyeztettek arról is, tudnák-e finanszírozni a beruházás támogatáson felüli részét.

Tarlós István jelezte, a szakminiszterekkel egyeztetett arról is, hogy mi legyen a helyzet az unió által nyújtott támogatás és a tényleges költség különbözetével. Ennek alapján a hiányzó rész pótlására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) biztosíthat vissza nem térítendő kamatmentes hitelt. „Az is egy lehetőség lenne, hogy a szakminisztérium olyan formában ad támogatást, hogy megemeli a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) működési finanszírozásának keretét, körülbelül évi hatmilliárd forinttal. Nem állítom, hogy ezt el tudjuk érni, és azt sem, hogy a különbözetre nem kell majd visszafizetendő hitelt állami garanciával felvennie a fővárosnak” – közölte a városvezető, majd hozzátette, hogy a pesszimista prognózisok szerint is körülbelül negyven-ötven milliárd forintnyi hitelállományt kell majd visszafizetni, és nem a teljes összeget, ahogyan a Népszabadság állította.

Jelezte, elképzelhető, hogy a beruházás támogatásáról csak hónapok múlva dönt az Európai Bizottság, ezért azt kéri a kormánytól, hogy július 20-i vagy augusztus 5-i ülésén kormányhatározatban adjon fedezetigazolást a metrófelújításhoz, amelynek birtokában a BKV már tud kiviteli szerződést kötni. „Amennyiben az egész projektet hitelből fedeznénk, az a város eladósodásán túl – hiszen az önkormányzat hitelképessége sem engedné – egy sor más problémát is felvetne, a BKV nem lehetne kedvezményezett, nem igényelhetné vissza az áfát” – mutatott rá.

Tarlós István közölte, a kormány előzetes fedezetigazolása nélkül hónapokat is csúszhat a beruházás megkezdése. „Nem merném a novemberi kezdési határidőre azt mondani, tartható, de olyan dátum mindenképpen, amely megengedi a 2019 év végi befejezést” – hangsúlyozta.

Kifejtette, a beruházás összköltsége – beleértve a szerelvények felújítását is – várhatóan 205,5 milliárd forintra rúg majd, amelyből az infrastruktúra helyreállítása 137,5 milliárd. Ennek az unió „alsó hangon a hatvan százalékát nyújthatja támogatásként”, de azt még nem tudni, hogy pontosan mekkora lesz ez az összeg.

A főpolgármester szerint a Népszabadság állítása, amely szerint mamuthitelből kéne fedezni a teljes metrófelújítást, téves és a lehető legrosszindulatúbb beállítása az ügynek. Kifejtette, nem igaz az sem, hogy a beruházást is feltüntető támogatási listát még nem küldték ki Brüsszelbe, hiszen az új szabályok szerint nemcsak az Európai Bizottsághoz, hanem a szakmai háttérszervezethez is ki lehet küldeni a dokumentumot, ahogyan azt az NFM másfél hónappal ezelőtt meg is tette. Hangsúlyozta: konstruktív egyeztetés folyik a kormánnyal a „hiányzó rés betöméséről”.

---

Röviden. Kettős presszió a fővároson a közterület-foglalási díjak kapcsán

- Cáfolta Tarlós István főpolgármester azt a lapértesülést, amely szerint összesen harminchárommilliárd forint értékű, függőben lévő fővárosi peres ügy zajlik. A városvezető szerint több tízmilliárdot szereztek vissza már eddig Budapestnek például az Alstom- vagy a Bálna ügyében. Ennek alapja a mostani városvezetés 2010-es hivatalba lépése előtt öt évvel képződött. Közölte azt is, hogy kétmilliárd forintot különítettek el a ciklus előtt keletkezett peres ügyek fedezetéül, így pedig már ki tudják fizetni azt a négyszázmillió forintot is, amit az iszapszállító gépek és járművek kapcsán indult perben vesztett el a főváros, „és amelyről boldog örömmel számolt be a Népszabadság”. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a per elvesztése alapjául szolgáló döntés 2010. június 30-án született, jóval az őszi önkormányzati választások előtt.

- Reagálva a fővárost érő közterület-foglalási díjak ügyében indított támadásokra Tarlós közölte, „kettős presszió alatt állnak”, vagy az a kifogás, hogy túl olcsón vagy az, túl drágán adnak bérbe közterületet. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez így folytatódik tovább, semmilyen közterület-foglalást nem fognak engedélyezni, és nem lesznek rendezvények. „Ezt a játékot nem csináljuk tovább” – fűzte hozzá.

- Egyeztetni fog a főpolgármester a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban Bús Balázs III. kerületi polgármesterrel, és jogászokkal is konzultál arról, hogy lehet-e az ügyben helyi népszavazást kezdeményezni. Megfogalmazta, a védművet már huszonöt éve meg kellett volna építeni. „Amennyiben lehet helyi népszavazást kiírni, akkor kiírom, azokat pedig, akiket esetleg elmos a víz, az elszánt ellenzőkhöz fogom irányítani” – jelentette ki Tarlós István.