Belföld

Sziszifuszi harc a tudatmódosító szerek ellen

Egyre több embert tesz tönkre a drog, az egészségkárosodás miatt a függőket ápolni kell, kiesnek a munkából, nem alapítanak családot, vagy a már meglévő házasságok is tönkremennek

Esett az eső. Kerestem Jánost elhagyatott házakban, az egyikben rátaláltam. Úgy be volt állva, hogy nem bírtam felkelteni – idézi fel Bangóné Balogh Viktória kerecsendi otthonában. Nyel egy nagyot, kis szünetet tart, nehéz beszélnie a múltról. Egy hatalmas, új ablak előtt ülünk, nemrég helyezték a keretbe. A szomszédos, félig kész épület árnyékában kevés fény szűrődik a konyhába.

drog
Krízis vagy kilátástalanság is szerhasználathoz vezethet (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Öt éve kezdődött a család kálváriája. Viktória fia, János, akkor került kapcsolatba a droggal. A férfi nem tudta feldolgozni, hogy az apja megszöktette a feleségét. Viktória először el sem hitte, hogy fia a szer rabja lett, amikor rákérdezett, János ártatlan szemekkel állította: ő nem drogos. Ám egyre több tárgy tűnt el a házból és János a fizetéséből már nem adott haza egy fillért sem.

Nagyjából ezen a ponton találkozott a család az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat intézményének munkatársaival, akik az édesanyával kezdtek együttműködni. Próbálták megértetni és elfogadtatni Viktóriával, hogy nem kell eltűrniük a fia szerhasználatából adódó félelmet és a drogfüggőség családra gyakorolt egyéb következményeit. Rábírták, tartsa szem előtt a saját és a családja érdekeit, különös tekintettel a családban élő kiskorú gyermekekét. Hagyja, hogy a fia szembesüljön a szerhasználat következményeivel, megtapasztalja tetteinek negatív hatásait.

Segítő együttműködés

Viktória kezdte elfogadni, hogy azzal segíti leginkább a fiát, ha nem segít neki mindenben. Az édesanyja közölte Jánossal: nem maradhat tovább otthon, így a férfi előbb a nagyszüleihez, majd a bácsikájához költözött, de ott folytatta, ahol abbahagyta, így onnan is mennie kellett.

Eközben János kisfia, aki Viktóriával maradt, szenvedett az apja hiányától. „Olyan hideg volt, mint most. A gyerek sírt, folyton azt kérdezte, hol van az apja. Elhatároztuk, hogy megkeressük. Meg is találtuk, de nem jött haza velünk, szégyellte, hogy állandóan be van tépve” – meséli lehangoltan Viktória. János ígérgetett fűt, fát, ám legfeljebb két hétig bírta drog nélkül. „Egy nap arra jöttem haza, hogy betörte az ablakokat, mert kulcsa már nem volt, de kellett neki a pénz drogra. Máskor éjjel lopta el a szőnyeget a házból, amíg aludtunk. Hiszek Istenben, de néha már az öngyilkosságon gondolkodtam, annyira kikészültem, egyszerűen nem bírtam tovább” – mondja Viktória el-elfúló hangon, miközben néhány könnycseppet töröl le arcáról.

A vége az lett, hogy el kellett otthonról költözniük János teljesen kiszámíthatatlan viselkedése miatt. Végül a férfi maga jelentette ki: nem bírja tovább, ezt követően került fel egy hosszúterápiás intézmény várólistájára. A rehabilitációs intézménnyel való kapcsolattartásban nagy segítséget nyújtott számára Kerecsend polgármestere, a budapesti utazásokat ő támogatta anyagilag, ami nem szokványos. Az egri hajléktalanszállóra a RÉV közbenjárásával kerülhetett be, ott addig tartózkodott, míg meg nem kezdhette a református egyház ráckeresztúri drogrehabilitá­ciós központjában az egyéves terápiát. Végigcsinálta, megtért és dolgozni kezdett. Ma a fővárosban lakik albérletben. A múltkor azt mondta, imádkozott a családért. Ezt hallva, a család minden tagja sírva fakadt.

Hogy a férfi sorsa ennyire kedvezően alakult, ahhoz János óriási elszántsága, valamint a családja, a RÉV és a falu segítő magatartása egyaránt hozzájárult. Vagyis a szerhasználók csak összetett, hosszú, sziszifuszi munkával törhetnek ki abból az ördögi körből, amelybe a drog rántja őket. Helyzetük azért sem egyszerű, mert ahogy Viktóriáék fogalmaznak, „rettenetesen elterjedt a drog” a környéken. Akad olyan utca, ahol többen is „kutyulják” a biofüvet vagy a kristályra hajazó szereket. A dílerek fényes nappal adják el az anyagot közterületen.

Arról, miért fogy ilyen mennyiségben a drog, Várkonyiné Fülöp Anita, az egri RÉV-ház terápiás munkatársa beszél. A szakember többféle veszélyre is felhívja a figyelmet, szerinte bárkit bármilyen krízis a rendszeres szerhasználat útjára terelhet, de meghatározó a családi háttér is, a minta, amit otthon lát a gyermek. Márpedig tapasztalataik szerint igen gyakori a veszekedés, a családi erőszak, a szerhasználat, az alkoholfogyasztás. A „cuccot” pedig a legszegényebbek veszik.

A ma használatos drogok azért annyira népszerűek, mert könnyű hozzájuk jutni, még az alkoholnál is olcsóbbak, ráadásul azonnal „ütnek” és igen nagyot. A szerek olyan összetevőkből állnak, amelyek nincsenek tiltólistán, ezért a használóját nem is lehet büntetni. Ha egy komponens fel is kerül az úgynevezett „C” listára, az ázsiai zuglaborokból érkező anyag képletén változtatnak kissé, esetleg itthon hígítják és keverik el zsályával. A drogok lebutított, házilag fabrikált változatát, a magyar „biofüvet” is terjesztik, ilyenkor csavarlazítóval, körömlakklemosóval vagy patkányméreggel permetezett gyomot sóznak a függőkre. Az anyag külsőleg a marihuánára hasonlít, a ráragasztott bio jelzővel pedig azt sugallják a felhasználónak, hogy egészséges is. A bódulatnak hatalmas ára van: a zagyvalék mérhetetlenül káros a szervezetre, a RÉV munkatársainak tapasztalata szerint a szerhasználók sokkal gyorsabban leépülnek tőle, mint a valódi marihuánától, akárcsak a sziputól vagy az öngyújtógáztól.

„A megye számos települése fertőzött a droggal, köztük veszélyeztetett Kerecsend is, azonban a megyeszékhelyhez közel fekvő településen a község vezetése és több helyi szervezet mertek segítséget kérni, igaz, így a drog elterjedtsége is jobban láthatóvá vált” – mondja Várkonyiné Fülöp Anita.

Pingpong éjjel

Segítséget a RÉV munkatársai nyújthatnak, akik közül hárman járják Egert és a környező negyvennégy települést közösségi ellátás keretében, aminek lényege, hogy a szakemberek a segítséget kérők lakóhelyére látogatnak, így az is kaphat támaszt, aki nem tudná megoldani az Egerbe való eljutást. Őket kísérjük körútjukon.

Tapasztalataik szerint ősszel kezdődnek a nagyobb bajok. „Rossz időben sokkal húsba vágóbb a probléma, hiszen a hideg miatt a családtagok össze vannak zárva a szerhasználóval” – közli Siposné Kohári Szilvia, az egri RÉV intézményvezetője, s hozzáfűzi, ilyenkor jön el az ő idejük, könnyebben tudják „becserkészni” a függőt. Az intézményvezető azt mondja, szereti, ha a család keményen kiáll magáért, nem viseli el tovább a függő családtag rigolyáit, példaként Viktóriáékat említi.

A szervezet munkáját az egyik helyi civil szervezet is támogatja. Szajkó Máriától, a Csak Egy Lépés Egyesület vezetőjétől megtudjuk, hogy sokszor a hozzátartozók keresik fel őket, mivel a szerhasználók nem ismerik be, hogy függők. „A fiatalok csak úgy lézengnek bele a nagy semmibe, azt mondják: „ez az élet, ez a buli” – ecseteli Mária. Az egyesület ezért számukra éjjeli pingpong klubot indított, hogy a gyerekek ne csellengjenek céltalanul hétvégén éjszaka. A belépésnek csupán egy feltétele van: nincs alkoholfogyasztás és szerhasználat. A fiatalok értelmesen tölthetik el az időt, van, aki így kerül kapcsolatba a RÉV munkatársaival, akik megpróbálnak élethelyzetén javítani, sőt, a rendőrség is gyakran felkeresi a klubot, hogy segítséget nyújtson, tanácsot adjon.

A serdülőket, akik között már sok masszív szerhasználót is találni, azonban a klubbal már nem tudják „megfogni”, nehéz lekötni, motiválni őket. A legifjabbakat hétköznap délutáni programokkal igyekeznek megszólítani. Ezek a srácok egyszerűen nem tudják elképzelni a jövőjüket, azon kevesek, akik mégis gondolnak arra, mi lesz velük pár év múltán, a kőműves szakmáig vagy a gombaszedésig látnak. „Közmunkás leszek Marika néni, ilyen az élet!”, mondogatják Máriának, aki szerint sok fiatal és harmincas éveit taposó e kilátástalanság miatt nyúl a droghoz. Úgy látja, ebből az ördögi körből a mostani pingpongozók gyerekei törhetnek ki, jó esetben. De Kerecsenden legalább látni a fényt az út végén, mondják a RÉV munkatársai.

Terjedő garázdaság

Van egy másik vetülete is a drog térnyerésének: a bűnözés terjedése. Mária azt mondja, manapság már fényes nappal is bemennek a drogfogyasztók a házakba, elemelnek bármit, ami a kezük ügyébe akad, hogy eladják vagy a zsákmányért cserébe drogot kapjanak. A kétezerötszáz lelkes település polgármestere, Sári László szerint is megnövekedett a vagyon elleni és a garázda bűncselekmények száma az utóbbi években. Ugyanakkor úgy véli, nem lehet a problémát csupán rendészeti kérdésként kezelni. ”Rossz, ha a fiatalok ezt látják az utcán, ezért valami elrettentő erőre volna szükség„ – állapítja meg.

A polgármester tudja, kik foglalkoznak a faluban droggal, igyekszik naprakészen tájékozódni és friss információkkal ellátni a rendőrséget, megtesz minden tőle telhetőt, de tisztában van vele, a legtöbb esetben nem lehet mit kezdeni az előállítókkal, terjesztőkkel. És amíg fogyasztó van, kereskedő is lesz. Utóbbiaknak egyébként olyan jól megy, hogy olykor két-három autót is vesznek egy hónapban. Borvidéken vagyunk, a bor helyét mégis átvette a drog. Pedig a bor sem drága, egy liter ötszáz forint, de a tudatmódosító szerek hatása tovább tart. Az már csak bónusz, hogy egy pakk mindössze pár száz forint – jegyzi meg a településvezető. Nem meglepő, ha a bögrecsárdák rég lehúzták a rolót a faluban.

Régen több időt töltöttek együtt a családok, figyeltek egymásra, folytatja Sári László, de hozzáteszi: ha csak ez volna a drog terjedésének, fogyasztásának az oka, akkor drogfüggő lehetne szinte az egész ország. Az egészségkárosodás, a szellemi leépülés miatt a szerhasználókat ápolni kell, kiesnek a munka világából, nem alapítanak családot, vagy a már meglévő házasságok is tönkremennek. Ezt már Kerecsenden is érzik, az utóbbi pár évben húsz-harminc gyermekkel kevesebb jár óvodába, mint korábban, egy csoportot meg is kellett szüntetni a közelmúltban. A tények ismeretében talán nem meglepő, ha a RÉV és a település közti együttműködés kiépítése hosszas és energiaigényes munka volt, de a kerecsendiek felismerték: közösen több lehetőség nyílik a problémák kezelésére.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom