Belföld
Színtiszta árulás az ellenzék olimpiaellenes álláspontja”
Leadta népszavazási aláírásait a Momentum, a kormány szerint politikai célokat szolgál az akció
„Amikor már eldőlt, a budapestiek kellő számban aláírták, hogy népszavazást akarnak, erősen el fogok gondolkodni azon, nem kéne-e visszavonni az olimpiai pályázatot” – vetette fel tegnap, még a Momentum Mozgalom bejelentése előtt Tarlós István a Budapestinfón. Felidézte, másfél évvel ezelőtt az országos politika és a fővárosi közgyűlés is „teljes mellszélességgel kiállt a pályázat benyújtása mellett”, ám emögül az ellenzéki politikusok többsége kihátrált, pálfordulást hajtott végre, ez színtiszta árulás. „Aki a grundokon ilyesmivel próbálkozott, annak nyomban elvették az uzsonnáját, és repült a sapkája a fára” – fogalmazott, emlékeztetve, 2004-ben Demszky Gábor főpolgármester még külön értekezletet hívott össze a kerületi vezetőknek, akik egyöntetűen támogatták a budapesti olimpiát, sőt Demszky még támogató levelet is küldött a kormánynak. Tarlós szerint talányos, miért pánikolnak be a néhány százalékos támogatottsággal bíró pártok attól, hogy az olimpiaellenes aláírásgyűjtést kezdeményező Momentum Mozgalom (Momo) bejelentette, párttá alakul.
Az olimpiai pályázat vezetői szerint csökkentek Budapest esélyei a rendezésre
A Budapest 2024 olimpiai pályázat vezetése szerint az olimpiaellenes aláírásgyűjtés hatására jelentősen csökkentek Magyarország esélyei arra, hogy ötkarikás játékokat rendezhessen."Az elmúlt hetekben egy közös nemzeti ügyből pártpolitikai vita lett. Felbomlott a magyar olimpiát támogató politikai egység, márpedig egységes politikai és közösségi támogatás nélkül Budapestnek nincs esélye olimpiát nyerni a világ legnagyobb és leggazdagabb városai közé tartozó Párizzsal és Los Angelesszel szemben" - olvasható a szombaton kiadott közleményben. A magyar kandidálás vezetése szerint ebben az új helyzetben arra van szükség, hogy a főváros, a Magyar Olimpiai Bizottság és az állam képviselői haladéktalanul áttekintsék a budapesti pályázat esélyeit, illetve megvizsgálják, helyreállítható-e a pályázat egységes támogatottsága.
"Ha ez az egység nem áll helyre rövid időn belül, Budapestnek nincs esélye legyőzni Franciaország fővárosát és Amerika egyik legnagyobb városát. Mindaddig, amíg nem derül ki egyértelműen, hogy helyreállítható-e a budapesti olimpia egységes támogatottsága, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. felfüggeszti a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem ad ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést" - áll a közleményben, amelyből kiderül, hogy a kétéves pályázati folyamat háromnegyede már eltelt, ugyanakkor a teljes pályázati költségvetésnek a felét kellett csak felhasználni.
A közlemény emlékeztet arra, hogy 2015 júniusában a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése egyhangú szavazással döntött arról, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia és paralimpia rendezési jogára, továbbá ezt követően a Budapest közgyűlése 93 százalékos szavazattöbbséggel, egyetlen nem és egyetlen tartózkodás mellett huszonöt igen szavazattal döntött a kandidálás mellett. Ezt a döntést egyhangúan támogatták a fővárosi közgyűlésben a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az Együtt-PM színeiben megválasztott képviselők - írták. "
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közepes méretű nagyvárosokra szabott új reformja, az Agenda 2020, a gazdaságos és megtérülő olimpia programja megteremtette Budapest esélyét az olimpiarendezésre. Magyarország még soha nem állt ilyen közel ahhoz, hogy olimpiát rendezhessen. Kézzelfogható közelségbe került, hogy Budapest lehessen a házigazdája az első közép-európai olimpiának" - olvasható az állásfoglalásban.
A kérdésre, becslése szerint mennyibe kerül majd az esetleges rendezés, közölte, „primitív demagógia”, hogy egyesek azt állítják, tudják, hét év múlva mennyibe kerül majd egy bérlakás vagy egy inkubátor, illetve hogy a jelenleg megbecsülhetetlen végösszegből mennyit lehetne ezekből venni. Ettől még – folytatta – természetesen lehet ráfizetéses egy olimpia, de továbbra is fenntartja: számos budapesti fejlesztésre előbb kerülne sor, sőt olyanok is realizálódnának, amelyek nincsenek tervben. Közönséges, parlagi megjegyzésnek nevezte, és elzárkózik attól, hogy a megfelelő számú aláírás összegyűjtése esetén „direkt húzná a főváros az időt a népszavazás kiírásával”, ugyanakkor senkinek a jogát nem vonja kétségbe ahhoz, hogy ellenezze a budapesti olimpiát.
A szocialista Horváth Csaba úgy reagált, Tarlós hazudik, ők a kockázatokat mindig is felemlegették, továbbá most gyáva, de hatásos lépés lenne a visszakozás. A DK, a Párbeszéd és a Együtt közleményben gratulált az akciónak, felszólítva a kormányt és a fővárost, azonnal függessze fel a pályázatot.
Nem került napirendre a Fidesz frakcióülésén az olimpiával kapcsolatos népszavazás kérdése, mert a pályázatot Budapest nyújtotta be – erősítette meg tegnap Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője korábban a Tv2-nek elmondta, a kormány legfeljebb segíthet az rendezésben, ugyanakkor furcsa, hogy míg korábban a főváros közgyűlésén az ellenzéki pártok teljes mellszélességgel támogatták az olimpia ügyét, most az egésznek hátat fordítottak, és hátba szúrták Budapestet.
Nyilvánvalóvá vált, hogy az aláírásgyűjtést kezdeményező csoportok nem civil, hanem politikai szervezetek - erről már Kovács Zoltán kormányszóvivő beszélt az ATV-n. Ezeknek a csoportoknak valójában politikai haszonszerzés a céljuk – hangsúlyozta. Megjegyezte, a kormány mindig is azt az elvet vallotta, hogy fontos kérdésekben az emberek döntsenek.
„Elkezdték a társadalmat megosztani”
A Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-én szavazta meg, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára. Az előterjesztést huszonöt igen szavazattal, csupán az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-s Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el. Az Országgyűlés ezt követően, július 7-i ülésén elsöprő többséggel, százötvenegy igen, harminchárom nem és négy tartózkodás mellett szavazta meg a rendezési szándék támogatását. Egy a parlamenti döntést megelőzően végzett közvélemény-kutatás szerint a magyar emberek kétharmada állt a pályázat mellé, emellett több mint ötven médium és öt partnerszervezet csatlakozott a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért nevű kezdeményezéshez.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) ezt megelőzően, február 6-án döntött úgy, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét, majd június 10-i közgyűlésen arról határozott, támogatja a pályázat benyújtását. Borkai Zsolt, a MOB elnöke tegnap közölte, „pontosan emlékszem arra a napra, amikor a bizottság székházában valamennyi politikai párt vezetői konszenzusban voltak az olimpiarendezést illetően, mindannyian pártpolitikától függetlenül támogatták a budapesti pályázatot”. Hozzátette, az ellenzéki pártok azonban sajnálatosan kivonultak az olimpiarendezés támogatása mögül, és „elkezdték a magyar társadalmat is megosztani”.
Többször megfordulhat a referendum ügye a kúrián
Kezdődik a szignók ellenőrzése
Baranya Róbert
A Fővárosi Választási Irodának negyvenöt napja van a Momentum Mozgalom által leadott aláírások ellenőrzésére. Ha lesz is népszavazás, annak időpontját a jogorvoslati határidők miatt nem lehet prognosztizálni.
Összesen 266 151 aláírást adott le a Fővárosi Választási Irodán a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot ellenző és ez ügyben népszavazást kezdeményező Momentum Mozgalom. Az átadáson Fekete-Győr András, a mozgalom elnöke azt mondta: „Azt szeretnénk üzenni a Fidesznek, Orbán Viktornak és Tarlós Istvánnak, az, hogy nem kérdezték meg az embereket arról, hogy legyen-e olimpia Magyarországon, az egy hatalmas és óriási mulasztás volt a részükről.” Az elnök az MTI kérdésére elmondta: 32-35 ezer aláírást kaptak LMP-től, négyezret a Magyar Kétfarkú Kutya Párttól, körülbelül tízezret az Együtt-től, tízezret a Párbeszédtől. Az MSZP-től összesített adatuk nincs, de a párt EP-képviselőjétől, Szanyi Tibortól 170, Kunhalmi Ágnestől pedig 1600-1700 aláírást kaptak.
A Momentum mintegy kétszázezer aláírást gyűjtött. Fekete-Győr András jelezte, élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy az aláírások érvényességének ellenőrzésekor jelen lehessenek. A szabályok értelmében a mozgalomnak 138 527 érvényes aláírást kell leadnia a budapesti népszavazás eléréséhez. Ha ezt teljesíti, akkor a Fővárosi Választási Irodának negyvenöt napja van az aláírások ellenőrzésére. A végeredményt a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) hirdeti ki, de ezt – akár megvan a szükséges mennyiség, akár nincs – meg lehet fellebbezni. Ám az ezt elbíráló határozatot meg lehet támadni a Kúrián. A legfőbb bírói fórum határozatáról az FVB tájékoztatja Tarlós István főpolgármestert, akinek – a kezdeményezők szempontjából pozitív kúriai döntés esetén – tájékoztatnia kell a közgyűlést a népszavazásról. A közgyűlésnek harminc napon belül kell döntenie a referendum kiírásáról. A közgyűlési határozat ellen is lehet azonban tizenöt napon belül jogorvoslattal élni a Kúrián, amelynek erről harminc napon belül kell döntenie. Ez ellen a határozat ellen azonban nem lehet fellebbezni, a jogerős döntést követően az FVB-nek ki kell tűznie a népszavazást, a kihirdetést követő ötvenedik és hetvenedik nap közötti időpontra. Ha sor kerül a népszavazásra, az érvényességhez a fővárosi választók legalább felének el kell mennie szavazni, az eredményességhez pedig az érvényesen voksolók több mint felének ugyanazt a választ kell adnia a feltett kérdésre.
Elfelejtett balliberális lelkesedés
A 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezése nem kényszer: óriási kiugrási lehetőség lehet ez az országnak – érvelt 2008 decemberében a fővárosi közgyűlésben Demszky Gábor akkori főpolgármester a játékok hazai pályázata mellett. Úgy fogalmazott, egy évszázadban egyszer van esélyünk arra, hogy az olimpia segítségével hét éven keresztül magunkra irányítsuk a világ figyelmét, és „végrehajtsuk azokat a beruházásokat, amelyek révén Budapest Európa élvonalában maradhat, és amelyeknek a kilencven százaléka az olimpia nélkül is szükséges, sőt elengedhetetlen ahhoz, hogy Budapest élhetőbb, komfortosabb lakóhely legyen”. A korábbi, jóval több forrást igénylő pályázat kapcsán azt is kijelentette: Budapest ezen nem veszíthet. Ennek jegyében a főváros akkori, szocialista-szabad demokrata vezetése a MOB-bal közösen készítette elő a pályázatról szóló törvénytervezetet.
Érdekes adalék, hogy amikor 2004-ben Gyurcsány Ferenc akkori gyermek-, ifjúsági és sportminiszter benyújtotta lemondását, Medgyessy Péter miniszterelnök ezt arra hivatkozva nem fogadta el, hogy a tárca vezetőjének „most az olimpiai részvétel előkészítése az elsődleges dolga”. Gyurcsány elődje, a szocialista Jánosi György a parlamentben nyilvánult meg korábban a téma kapcsán. Azt mondta, jó lenne, ha belátható időn belül Magyarország otthont adhatna egy olimpiának, és egyértelmű igent mond arra, hogy legyen olimpia Budapesten.
Pálfordulás előtt
MSZP-közlemény, 2015. 02. 06.: Mélyen egyetértünk a MOB célkitűzéseivel. Az olimpia Magyarországra hozatala egy olyan nemzeti ügy, mely átfogó társadalmi párbeszédet és így új minőséget hozhat a hazai közélet mindennapjaiba.
Horváth Csaba (MSZP), 2015. 06. 23.: Ez az álom már 2008 óta dédelgetett álom Budapest kebelén,
a közgyűlés már 2008-ban hozott egy 2020-ra vonatkozó szándéknyilatkozatra egy javaslatot, és az, hogy talán ma már közelebb állunk a megvalósuláshoz, ez mindenképpen egy jó jel. Álmodjunk közösen, ahogy eddig. Az olimpia ránk férne nagyon.
Karácsony Gergely (Párbeszéd), 2015. 06. 23.: Fővárosi képviselőként nagy lehetőséget látok a pályázatban, ezért a magam részéről tudom támogatni, miközben értem és érzem az ellenérvek súlyát is
és a kockázatokat is. Igyekezzünk ezeket elkerülni és a lehetőségeket kibontakoztatni.
Botka László (MSZP), 2015. 06. 25: A jelenlegi elképzelés erőssége, hogy Budapest mellett több vidéki város – köztük Szeged is – bekapcsolódhatna a versenyek rendezésébe, ezáltal az egész ország bekerülhet a gazdasági-infrastrukturális fejlődés mellett az olimpiai játékok hihetetlenül izgalmas légkörébe. Az ötkarikás játékok olyan más sporteseménnyel össze nem hasonlítható presztízst hozna hazánkba, melyet csak az élhet át, aki már személyesen is részt vett ilyen eseményen.
Kunhalmi Ágnes (MSZP), 2015. 06. 30.: A sport össze kell, hogy kösse az embereket, az olimpia erős katalizátor lehet a gazdaságnak, a fejlesztéseknek, a hitünknek. Kicsit beszűkült és olyan poros Magyarország gondolkodása. Tele vagyunk görcsökkel, félelmekkel. Nagyon sok a sikertelenség, ami ért bennünket a történelmünk során. Kell az, ami újra löketet ad, újra optimizmussal tölt el. Én, az MSZP budapesti elnökeként is azért támogatom ezt az ügyet, hogy ne utáljuk annyira egymást, hanem egy kicsit szeressük egymást. Ez nem hiszem, hogy pártpolitikai kérdés lenne.