Belföld

Szinte népbetegség lett a koraszülés

A dohányzás vagy az alkoholfogyasztás nemcsak idő előtti világrajövetelt, hanem súlyos fejlődési rendellenességet is okozhat

Évente ötezer várandósság vagy születés során állapítanak meg valamilyen fejlődési rendellenességet Magyarországon – derül ki az Egészségügyi Világszervezet adataiból. Kialakulásuk egy része azonban hatékonyan megelőzhető, ugyanis az esetek öt százalékában valamilyen külső hatás okozza.

csecsemő 20161203
Az új eljárásoknak köszönhetően csökkent hazánkban a csecsemőhalandóság (képünk illusztráció) (Fotó: MH)

Évente 3,2 millió születésnél tapasztalható valamilyen anomália, a veleszületett fejlődési rendellenességek a társadalom komoly hányadát érintik – derült ki a WHO (Egészségügyi Világszervezet) minap közzétett adataiból. Mindez annyit jelent, hogy harminchárom újszülöttből legalább egy fejlődési rendellenességgel jön a világra, becslések szerint emiatt kétszázhetvenezer újszülött életének első hónapja előtt meghal. A magyarországi adatok szerint évente ötezer várandósság vagy születés során diagnosztizálnak valamilyen fejlődési rendellenességet, amelyekre jellemző, hogy kezelésük ellenére a teljes gyógyulás esélye kevés.

Veszprémi Béla, a Pécsi Tudományegyetem Prena Test központjának genetikusa szerint a leggyakoribb súlyos, veleszületett anomáliák a szívfejlődési és idegcsőzáródási rendellenességek, a kromoszómaártalmak közül pedig a Down-szindróma. „Kialakulásukat genetikai hatások befolyásolják, de a legtöbbször számos tényező együttes hatására jönnek létre” – véli az egyetemi docens, aki szerint mára a fejlődési rendellenességek diagnosztizálására több módszer áll rendelkezésre.

A WHO adatai szerint az anomáliák nagy része hosszú távon rontja az életminőséget, és hatásuk jelentős az érintett egyén, valamint a család életére. Hozzáteszik, a fejlődési rendellenességek egy részét a szülés után ismerik fel, mivel legtöbbször valamilyen anatómiai eltéréssel járnak, de idetartoznak a funkcionális elváltozások is. A probléma az esetek nagy részében csak egy szervet érint – folytatták –, de a rendellenességek közel tíz százalékában összetett fejlődési rendellenességről van szó.

Veszprémi Béla szerint a strukturális anomáliák felismerésében a jó felbontású készülékkel, szakszerűen elvégzett ultrahangvizsgálat adhat megbízható információt. A kromoszóma-rendellenességek esetében pedig az invazív vizsgálatok és non-invazív szűrővizsgálatok jöhetnek szóba. Ez utóbbi csoportba tartoznak azok a nagy hatékonyságú, úgynevezett prenatális szűrővizsgálatok, amelyek az anyai vérben keringő magzati DNS-t vizsgálják, amelyek százszázalékos pontossággal képesek azonosítani a kromoszóma-rendellenességeket.

A felismerést segítő szűrések mellett hangsúlyozni kell, hogy a veleszületett fejlődési rendellenességek egy része hatékonyan megelőzhető. Az esetek öt százalékában ugyanis valamilyen külső hatás vezet a kialakuláshoz: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kezeletlen cukorbetegség egyaránt fejlődési rendellenességet okozhat a magzatban, de akár súlyos koraszüléshez is vezethet. Ezek elhagyása mellett védőoltásokkal, megfelelő anyai táplálkozással és kiegészítő folsav-, igény szerint jódbevitellel az anomáliák kialakulásának elébe mehetünk – hívta fel a figyelmet a témában nyilatkozó genetikus. A csecsemőhalálozásnak egyébként a legfőbb oka jelenleg a koraszülés. Megírtuk, annak ellenére, hogy 2013–2015 között húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon a gyermekek 8,4 százaléka születik meg túl korán. Még az Európai Unión belül is hazánk azon országok egyike, ahol a legtöbb koraszülött jön világra, s ezt a szakemberek szerint népbetegségnek kell tekinteni.

A Magyar Gyermekorvosok Társasága azonban példa nélküli sikernek tartja a csecsemőhalandóság nagyarányú csökkenését, amely meglátásuk szerint az új gyógyító eljárásoknak és a jobb műszerezettségnek köszönhető, s az idei év első hónapjában tapasztalt, változatlanul 4,1 ezrelékes mutató azt igazolja, hogy a kedvező tendencia tartós.