Belföld

„Színes beszélgetés” a palotákról

Ingatlanérték-becslőket hallgatott meg a bíróság a hűtlen kezeléssel vádolt balliberális terézvárosi politikusok perében

Négy ingatlanszakértőt is meghallgatott tegnap a bíróság az Andrássy úti paloták áron alul, versenyeztetés nélkül történő eladása miatt, hűtlen kezelés vádjával MSZP-s és volt SZDSZ-es politikusokkal szemben folytatott büntetőeljárásban.

Andrássy út 47 20150703
A vádirat szerint az Andrássy út 47. szám alatti épület eladása 127 millió forintos vagyoni hátrányt okozott (Fotó: MH)

Lassan már négy éve tart az egykori (és részben mai) VI. kerületi szocialista és szabad demokrata önkormányzati képviselők büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az Andrássy út 47. és 3. alatti paloták eladása miatt hűtlen kezeléssel vádolt tizenhárom politikus ügyében egyszer már meghallgattak három ingatlanérték-becslőt, a tegnapi tárgyaláson ennek dacára újabb négy „becsüs” volt kénytelen vallomást tenni. Köztük három igazságügyi ingatlanszakértő.

A negyedik, az önkormányzat által 2004-ben felkért Gubicza Gyula elsősorban a mundér becsületét igyekezett védeni, azt bizonygatta, hogy az Oktogon sarkán álló palota kevesebbet ér, mint amennyi a benne lévő albetétek – lakások, üzlethelyiségek – értéke külön-külön volt. A szakértők ismételt meghallgatására egyébként azért került sor, mert a bíróság által kirendelt Batizi György decemberben ráébredt, korábbi becslése során „elvi hibát” vétett, s ezt egy újabb szakvéleményben igyekezett korrigálni. Épp az ellentétét állította amúgy, mint Gubicza, történetesen azt, hogy az Andrássy út 47. forgalmi értéke magasabb, mint a benne lévő lakásoké összeadva. Ebből olyan számtan jött ki, hogy balliberális politikusok 364,2 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a kerületnek – ez az összeg egyébként az ügyészség vádirata szerint az Andrássy út 47. esetében mintegy 127 millió forint. Kiderült továbbá az is, hogy a szakértő úgynevezett „hozamszámításos” módszerrel dolgozott, ami annyit tesz, hogy a vételárat illetően és irányadó forgalmi érték meghatározása szempontjából a jövőbeni hasznosítás lehetőségét is felértékelik.

A harmadik értékbecslő, Nagy Sándor szintén a Batizi-féle hozamelmélettel kalkulált, nála azonban az ingatlan lakott értéke – tudniillik a palotát lakókkal együtt adták el – 342 millió forint volt, mintegy 150 millióval kevesebb, mint a másik kirendelt szakértőnél. Meg is jegyezte Fürst György volt szocialista alpolgármester, aki Verók István polgármester halála óta az ügy fővádlottja, hogy „őt tulajdonképpen nem is zavarná ez a 150 millió forintos eltérés, ha nem kéne egy másik, 127 millió forintos eltérés miatt négy éve a vádlottak padján ülnie”.

A két típusú becslés kapcsán többórás „szakmai vita” folyt a bíróságon, mígnem megjelent a negyedik értékbecslő. A szintén a bíróság által kirendelt Turán Zsolt a korábbiakat „színes beszélgetésnek” titulálva, gyökeresen eltérő álláspontot fogalmazott meg. Nevezetesen azt, hogy egy büntetőeljárásban a hozamszámításos ingatlanérték-meghatározás használhatatlan módszer. Itt ugyanis csak a múlt adataiból szabad kiindulni, tényleges piaci összehasonlító módszerrel meghatározni egy ingatlan négyzetméter-, illetve vételárát. A büntetőper október 15-én folytatódik.