Szigorúbb fellépés, teljes átláthatóság

„Ez egy politikai kinyilatkoztatás, amelyet számos adattal lehet cáfolni. Ráadásul amikor az Európai Bizottság kiválóra értékeli az átláthatóságot Magyarországon, ez a megállapítás semmivel sem magyarázható” – nyilatkozta lapunknak az ellenzék intézményesített korrupcióról szóló vádjai kapcsán Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Rigó Csaba: Egyelőre nem tudni további törvénymódosításról (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Az unió élvonalába tartozik hazánk a közbeszerzések átláthatósága tekintetében, közölték a minap. Mit jelent ez konkrétan?

– Azt, hogy jól állunk. Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálja a tagállamok közbeszerzéseit, az eredményeket pedig minden évben az úgynevezett belső piaci eredménytáblán hozzák nyilvánosságra. A legfrissebb, júliusi adatok szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos nem nyilvános információk aránya egész pontosan nulla volt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a forrásokat elköltő ajánlatkérők, azaz a megrendelői oldal minden szükséges információt biztosít a kivitelezőknek, a beszállítóknak, illetve az állampolgároknak. A kormány és az Országgyűlés pedig időben kialakította az ehhez szükséges szabályozást. Mindezt a közbeszerzési statisztikák is alátámasztják.

– Kiket előzünk meg?

– Nem akárkiket, például Dániát, Finnországot, Hollandiát vagy Svédországot. Nálunk a jogszabály alapján még a hirdetmény nélkül induló eljárások is publikusak, a verseny esetleges elhagyását pedig még a hatóság is megvizsgálja. További adalék, hogy az uniós eljárásrendben végrehajtott beszerzések nyolcvannyolc százaléka is teljesen nyilvános, ráadásul értékben ez kilencvennégy százalékot jelent. Természetesen vannak kivételek, például a nemzeti eljárásrendben a háromszázmillió forint alatti építési beruházások, melyek esetében az ajánlatkérőnek lehetősége van kifejezetten öt, általa alkalmasnak tartott ajánlattevőt meghívni, de az eredmény még ebben az esetben is nyilvános. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra egyébként igen kis számban kerül sor, ezt megalapozhatja például szerzői jog, mondjuk, ha egy adott szoftver továbbfejlesztéséhez csak maga a fejlesztő rendelkezik jogosultsággal, tekintettel arra, hogy szerzői jogilag védett alkotásról van szó. Továbbá rendkívüli sürgősség esetén vagy például vis ma­ior helyzetben is lehet ilyen procedúrát kezdeményezni. A hirdetmény nélküli, zártkörű eljárások esetében mintegy negyvenszázalékos csökkenést értünk el egyetlen év alatt. Leegyszerűsítve: szigorúbbak vagyunk a jogalap vizsgálatánál, ennek eredménye a csökkenés. Ez komoly előrelépés, már csak azért is, mert Brüsszel ezt is figyeli.

– Ilyesmi volt annak idején az úgynevezett EMIR-ügy? Az uniós források kezelésének 2010 előtti kiszervezése miatt még nyomozás is indult.

– Igen, ám fontos megjegyezni, hogy a szocialista kormányzás alatt az akkori Közbeszerzési Döntőbizottság megbüntette az illetékes hivatalt, mivel nem állt meg az említett eljárás jogalapja, nem lehetett volna elhagyni a versenyt.

– Mi a helyzet az úgynevezett egyajánlatos eljárásokkal?

– A csökkentésük kívánatos, ami meg is valósult. E tekintetben a magyar Országgyűlés a korábbihoz képest szigorúbb kereteket rögzített 2015-ben, így ezek aránya tizenkilencről tizenhét százalékra csökkent. Ez a tendencia értékben még szembetűnőbb, hiszen huszonegyről tizenhat százalékra csökkent az egyajánlatos eljárások értéke.

– Az ellenzék a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt beruházások kapcsán szokott átláthatóságot követelni. Ide sorolhatók azok is?

– Nem, mert a védelmi jellegű eljárások nem a közbeszerzési törvény körébe tartoznak. A védelmi és biztonsági beszerzéseket külön törvény szabályozza.

– Gyakori mentegetőzés a politikusok részéről, hogy a vesztes ajánlattévők jogorvoslati kérelmei, hovatovább gáncsoskodásai miatt csúsznak egyes nagyberuházások. Létező problémáról van szó?

– Ez a fajta magyarázat csupán részben igaz. A törvény szerint ugyanis a jogorvoslati eljárásokat javarészt tizenöt, legfeljebb huszonöt napon belül le kell zárni. Szemben a bírósági eljárásokkal, a hatóságunk keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság rövidebb eljárási határidőkkel dolgozik, bekéri az iratokat, sok esetben tárgyalás nélkül döntést is hoznak. Ha arra mégis szükség van, akkor sem húzódhat el a procedúra, a már említett törvényi módosítás miatt. A műszaki előkészítéssel hosszú hónapok telhetnek el, majd egy nyílt közbeszerzési eljárás akár kilencven napig is eltarthat, ehhez képest a jogorvoslati szakasz nem nevezhető hosszúnak. Az viszont kétségtelen, hogy az úgynevezett szerződéskötési moratórium idején benyújtott panaszok esetén előfordulhat olyan, hogy a kézbesítési akadályok miatt szünetel az adott ügy. Ezen a téren lehetne még javulást elérni, például a Magyar Posta kézbesítési rendszerének teljes körű digitalizálásával. De még így is az egyik leggyorsabb a magyar szisztéma az unióban.

– Hallani arról, a vitarendezési folyamatok miatt is elhúzódhatnak az eljárások. Ez mennyire általános?

– Valóban, ez is lehet a csúszások oka vagy akár az ajánlatok értékelésének lassúsága, ám ezeket meg lehet előzni azzal, ha az ajánlatkérő minden eshetőségre felkészül, és alaposan előkészíti az adott tendert. Elismerem, egy komplex nagyberuházásnál nem könnyű minden felmerülő kérdést előre tisztázni, de törekedni kell rá.

– Ez jellemző probléma?

– Sajnos igen. Például, ha egy leendő nagy épületnek még nem ismert az üzemeltetője, akkor a tervezője eleve bajban van. A közbeszerzések műszaki dokumentációjának előkészítése terén még kimeríthetetlenek a jobbítási és gyorsítási lehetőségek.

– Többször is említette a kormány által javasolt törvényi szigorításokat. Az ellenőrzés terén mennyire, mivel bővültek a hatóság lehetőségei?

– Egyebek mellett azzal, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítési szakaszában is ellenőrizhetjük az adott beszerzést, beruházást. Vagyis azt, hogy amit a nyertes vállalt papíron, teljesítette-e. Például utánajárunk, hogy a fővállalkozó bejelenti-e az alvállalkozóját. Vagyis már nemcsak a megrendelőt, de az elnyert munkát végző kivitelezőt is kontroll alá vehetjük. Az idén e területen nyolcvanegy ellenőrzés zajlott eddig, ebből negyvennégyben magam kezdeményeztem jogorvoslati eljárást, kétszázharmincötmillió forintnyi bírságot már ki is szabott ezekben az ügyekben a Közbeszerzési Döntőbizottság.

– Érintik a vizsgálatok mondjuk az olyan, uniós forrásból finanszírozott projekteket is, mint az elhíresült, senki által nem látogatott alföldi kilátók?

– A beruházások észszerűségét, célszerűségét nincs jogkörünk vizsgálni. Ugyanakkor a kedvezményezetteknek megvalósíthatósági tanulmányt, esetleg költség-haszon elemzést kell készíteniük. A megtérülés nem lehet mindig feltétel. Például egy kórház esetében sincs szó ilyesmiről, azonban a hatékony és biztonságos üzemeltetést rendszerint kiköti a támogató. Mi alapvetően a közbeszerzési jogsértéseket tárjuk fel, a törvényi alapelvek betartását, a jogszerű közbeszerzési magatartást segítjük elő. Ennek megfelelően hadat üzentünk a korrupciónak, s ha megalapozott a gyanú, akár feljelentést is teszünk.

– Milyen gyakran jut el idáig egy vizsgálat?

– Nem minden esetben van feljelentés, csak ha a vizsgálat során bűncselekményre utaló jelet észlelünk. A döntőbizottság gyakorlatában egyébként tavaly komoly változás következett be: a súlyosabb jogsértéseknél keményebben büntetett az eljáró tanács, az enyhéknél inkább méltányosságot gyakorolt. Ennek eredményeként 2016-ban a döntőbizottság félmilliárd forint bírságot szabott ki, és az idén is hasonló összegre lehet számítani. A bírság nem marad a hatóságnál, az a központi költségvetést gyarapítja.

– Szigorúnak tűnik. Mégis, az ellenzék szerint Magyarországon intézményesített korrupció van. Ehhez mit szól?

– Ez egy politikai kinyilatkoztatás, melyet számos adattal lehet cáfolni. Ráadásul amikor az Európai Bizottság kiválóra értékeli az átláthatóságot Magyarországon, ez a megállapítás semmivel sem magyarázható. Sőt, immár mobilapplikáció is segíti a közbeszerzésben érintetteket abban, hogy minden létező dokumentumot, felhívást, hazai és régiós közbeszerzési kiírást, illetve eljárási eredményt, és további hasznos információkat is könnyen elérjenek. Vagyis egy modern kommunikációs csatornát fejlesztettünk, amely a terület célközönségét segíti. Az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a felhasználók száma, remélem, ez folytatódik. Fontosnak tartom ugyanis, hogy a közbeszerzésről közérthetően is kommunikáljunk. Az egész rendszer teljesen nyilvános, mindeközben a Miniszterelnökség fejleszti az e-közbeszerzési rendszert. Számos tagállamot megelőzünk ezen a téren is.

– Két törvénymódosítási kör is volt az elmúlt években, az említett finomítási lehetőségek nyomán várható újabb?

– Nem tudok arról, hogy napirenden lenne. A hatóság a törvényi kötelezettségének megfelelően folyamatosan gyűjti és jelzi a jogalkotást előkészítő Miniszterelnökségnek a módosítási igényeket, azonban a törvény módosításáról nem mi döntünk. Az eddigi módosításokat széles szakmai párbeszéd előzte meg, ami üdvözlendő.