Szigorúan titkos MSZP-s pénzügyek

„A mi pénzügyeink legalább annyira titkosak, amennyire a NASA titkai. A választmány vagy az elnökség ülésére néha még a mobiltelefont is tilos volt bevinni, ha a napirendi pontok közt szerepelt a párt tartozásainak, adósságainak témaköre” – mondta szocialista forrásunk annak kapcsán, hogy a tagság körében semmit sem tudni arról, mennyi az MSZP tényleges tartozása. A téma nem új keletű, hiszen lassan évtizedes problémát görget maga előtt az MSZP, ám mindig akadnak újdonságok. Legutoljára például az, hogy kiszivárgott egy belső levél, amelyben a párt elnöke ír arról, hogy a párt több ingatlanát kényszerül eladni, köztük a Villányi úti konferenciaközpont értékesítése is megjelent, aminek az anyagi források elapadása az oka, a levél szerint még az áprilisi választásokra felvett hitel jelentős része is rendezetlen. Az MSZP vezetése letagadta a dokumentumot.

Megpróbáltunk utánézni az MSZP adósságainak. Azt kérdeztük a pártközponttól, hogy a kétmilliárd forintos adósságból mára mennyi maradt. Érdeklődtünk arról is, hogy a D-Net Informatikai Kft.-vel szemben bírósági ítélettel megállapított több mint százmillió forint tartozást rendezték-e. Ugyancsak feltettük azt a kérdést is, hogy a Jókai utcai volt pártszékház kapcsán – amelyre egymilliárd forint devizakölcsönt vettek fel – maradt-e még adóssága az MSZP-nek? A válasz, amelyet szokásosan anonim módon a párt sajtóosztályától kaptunk, így hangzott: „Az MSZP peres ügyei megegyezéssel zárultak, pénzügyi kötelezettségeit határidőben teljesíti.”

Jobb híján korábbi részinformációkból megpróbáltuk összerakni a szocialista pénzügyi puzzle-t.
A tartozás nagyjából három nagy tételből keletkezett, illetve dagadt. Részint a 2010-ig folyamatosan emelkedő folyószámlahitelből, ami 2010-ben még négyszázmillió forint volt. A második nagy tétel az MFB-s ingatlanhitelekből állt össze:  2006 és 2010 között ugyanis a párttörvény módosításával lehetővé tették, hogy a pártok megvegyék bérleményeiket, pártirodáikat. Az MSZP több mint 700 milliós hitelt vett fel az MFB-től, ez tavaly már 260 millióra apadt. A harmadik nagy tétel a volt Jókai utcai székházra felvett egymillárd forint értékű, frank­alapú hitel volt. A székház kulcsait 2009-ben jelképesen az a Simon Gábor, az MSZP akkori választmányi elnöke, majd később elnökhelyettese adta át Gyurcsány Ferencnek, akinek külföldi bankszámláira máig rejtélyes eredetű pénzek kerültek, s akivel szemben adócsalás miatt még ma sem zárult le első fokon sem a büntetőeljárás.

Az üzemháznak becézett Köztársaság téri székházban kirobbant pénzügyek rég feledésbe merültek. Csak emlékeztetőül: Csonka Gábor, a szekfűs kijáróember, Lendvai Ildikó kampányfőnöke három év börtönbüntetést kapott az üzemházba vitt kenőpénzek miatt, míg Zuschlag János botránykönyvet írt arról, miként hordták nejlonszatyorban a tízmilliókat a pártszékházba. Ám ezek csupán kis színesek a nagy szocialista vagyonfelélésben, amely mára oda jutott, hogy a kiszivárgott belső levél szerint azokat a vidéki irodákat is eladni kényszerülnek, ahol nincs harminc párttag. Az MSZP számára korábban jelentős bevételi forrásként szolgált, hogy a parlamenti és az önkormányzati képviselők járandóságuk tíz százalékát befizették a közös kasszába, ám mivel ezekben a testületekben a képviselőik száma jelentősen, szinte zuhanás­szerűen csökkent 2010 óta, mára erre a bevételre sem lehet várat építeni, nem szólva az adósságtörlesztésről – mondta szocialista forrásunk.