Szigoríthatnak a kaszinók ellenőrzésén

Százmilliók juthatnak játékosvédelmi célra (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

„A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg a játékkaszinók játékszervezéssel és játékadózással összefüggő bizonylatolási, elszámolási rendszerének áttekintésén s ez alapján a játékkaszinók és az állami adóhatóság közötti napi elektronikus adatkapcsolatra épülő, modernizált felügyeleti rendszer kialakításán dolgozik” – tudatta Tállai András, a tárca parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára egy MSZP-s parlamenti kérdésre válaszolva. Kifejtette, az új elektronikus bizonylatolás, adatszolgáltatás és felügyelet várakozásaik szerint csökkenti majd a szervezők papíralapú eljárással összefüggő adminisztratív terheit, egyúttal növeli a felügyeleti tevékenység hatékonyságát, napi szintű együttműködés mellett.

A jelenlegi helyzet kapcsán Tállai megjegyezte, a rendszer, illetve az adatszolgáltatás az adóhatóságnak főszabály szerint papíron történik, és egyelőre nem napi gyakoriságú. A szerencsejáték-szolgáltatás mindazonáltal áfamentes, emiatt pedig a kaszinók forgalmának folyamatos nyomon követéséhez nem az online pénztárgép a legmegfelelőbb eszköz – érvelt az államtitkár, aki szerint teljesebb képet adnak a jelenleg is alkalmazott részletes, játékszervezési eseményeket tartalmazó bizonylatok, továbbá az ezeket alátámasztó videorendszerek kép és hanganyagai. Érdemes közbevetni, a kormány a közelmúltban jelentette be, hogy kiterjeszti az online kaszinók rendszerét.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még tavaly nyáron beszélt arról, mivel a kaszinókban nincs áfa, következésképpen nincs blokk, így az online szerencsejáték rendszerében azt még vizsgálja a kormány, hogyan lehet majd ellenőrizni, a rájuk szabott közterheket befizetik-e. Az akkori ismertetés szerint a szaktárca havi szinten végez ellenőrzéseket a kaszinókban, amelyek játékadót kötelesek fizetni. Ennek összege – Tállai korábbi tájékoztatása szerint – tavaly mintegy hétmilliárd-négyszázmillió forint volt, amiből azonban levonták a megfizetett koncessziós díjat, így jött ki a valamivel több, mint hárommilliárdos összeg. Tavaly a hatóság egyébként összesen 682 ellenőrzést végzett, negyvennyolc esetben állapítottak meg hiányosságot, de csak négyben szabtak ki bírságot kaszinókra.

Az új szabályozás szerint amúgy az idei évtől a játékadó három százalékát játékosvédelmi célra kell fordítani, az akár kétszázmillió forintot is jelenthet 2016-ban. Ezt a forrást az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó szociális ellátórendszerben használhatják fel. A részletek azonban egyelőre nem ismertek, az egyéb újításokat is tartalmazó szisztéma felülvizsgálatát, a civil- és szakmai szervezetektől is várt eddigi tapasztalatok alapján, május környékére ígéri a minisztérium.

Ide tartozik, hogy az adóhatóság nyilvántartást alakít ki az önkorlátozás vagy bírósági korlátozás alatt álló személyekről, akik nem léphetnek be a kaszinókba. A szerencsejáték-szervezőknek kötelességük a „sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozására vonatkozó figyelmeztetést alkalmazni” – olvasható a vonatkozó kormányrendeletben. A lajstrom kapcsán, adatvédelmi aggályokra hivatkozva, a közelmúltban több bíró is az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület azonban elutasította a beadványokat, mondván, a gondnokság alatt lévő személyeknél a szerencsejátékhoz való hozzáférés korlátozása alkotmányosan elfogadható cél, sőt, igazolhat bizonyos intézkedéseket.