Belföld
Szigorítás előtt a hazai bevándorlás
„Olyan jöjjön hozzánk, aki nekünk kell” – Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a német elv nekünk is megfelelhet
„Mindenképp szükséges a bevándorlási eljárások szigorítása, de ez nem csak Magyarország, hanem egész Európa problémája” – tette egyértelművé lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, akit az elmúlt időszak menekültügyi vitái kapcsán kerestünk meg. Rámutatott: bár a helyzettel valamennyi tagállam tisztában van, eltérő megoldásokkal próbálkoznak – nyilván azért, mert eltérő módon érinti őket a folyamat. Németországba például csak tavaly egymillió-kétszázharmincezer bevándorló érkezett, kétharmaduk rosszabb helyzetben lévő uniós országból. Kétszázezren kértek menekültstátuszt, miközben ez idő alatt mintegy nyolcszázezren vándoroltak ki. Érdekesség, hogy a jelenség ellen leginkább tiltakozó, tömegeket vonzó Pegida-mozgalom éppen abból az országrészből indult, ahol elenyésző a muszlimok aránya.
A hivatalos válasz, illetve új elv Németországban –, ahol ma már a lakosság negyede nem német származású – most az: „csak olyan jöjjön hozzánk, aki nekünk kell”. Nógrádi György szerint ez a hozzáállás megfelel a magyar viszonyoknak, a közvélemény itteni elvárásainak is. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, hogy Svédországban a lakosság négy százaléka muzulmán – ám ők követik el a bűncselekmények hetvenhét százalékát.
„Érthető, hogy az uniós állampolgárok többsége arra jutott, megbukott a »multikulti« eszméje. Annak ellenére, hogy bizonyos morális megfontolásokkal ellenkezik ez a vélemény. Viszont a helyzet csak rosszabb lesz, miután mára az egész világ felbolydult, részben annak következtében, hogy közel-keleti és afrikai államokban megbuktatták a diktátorokat, az ott élők pedig a kialakult káosz, illetve nélkülözés miatt útnak indultak. Egy példa: a húszmilliós Szíriát hatmillióan hagyták el” – érzékeltette a hazánkat is érintő állapotok súlyosságát Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarországnak, mivel a schengeni övezet külső határa, különösen is szembe kell néznie a bevándorlói áradat további növekedésével. Annál is inkább, mert az innen tovább utazók, majd a célországban visszafordított menekültek ügyéről végül ugyancsak nekünk kell gondoskodnunk. A legújabb adatok szerint néhány év alatt megsokszorozódott a határunkon ilyen céllal átlépni próbálkozók száma.
Nógrádi György a Berlin–Budapest repülőjáraton maga is megtapasztalta, milyen hatást vált ki a nyilván eltérő világszemléletű utasokból egy kitoloncolás alatt álló, rendőrök által kísért, botrányosan viselkedő fiatal arab nő jelenléte. „Távolról könnyen mondják azt a liberálisok, hogy fogadjunk be mindenkit, ám közelről ez a hozzáállás hamar megfordulhat. Ám igen nehéz kérdés ez akkor is, ha egymás mellé tesszük a humanitárius és a gazdasági szempontot” – magyarázta a szakértő.
Egységes ellenőrzés
Az egységes határellenőrzési és határátkelőhely-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok összehangolására határellenőrzési munkacsoportot hoz létre a kormány, amely határozatában rögzítette: a testület célja a „határellenőrzéssel és határátkelőhely-fejlesztéssel kapcsolatos megfelelő tárcaközi koordináció elősegítése”, javaslatot tesz a határátkelőhelyek, határátlépési pontok létesítésére, s figyelemmel kíséri a kormányzati intézkedések megvalósulását. A munkacsoport vezetője a belügyminiszter által kijelölt államtitkár lesz, tagjai a miniszterek által kijelölt állami vezetők, az országos rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese, továbbá az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselője.
Gyorsítana a Jobbik
Miután a Fidesz részéről Kósa Lajos napokkal ezelőtt a menekültügyi eljárások lerövidítésére tett javaslatot, a jobbikos Z. Kárpát Dániel tegnapi tájékoztatóján arról beszélt, kérik, hogy a több hónapig húzódó procedúrák záruljanak le hét-tíz nap alatt. Szólt arról is, hogy január közepéig több mint ötezer menekült érte el Magyarországot, ami duplája a két évvel ezelőtti éves adatnak. Lényegében szintén a kormánypárt által felvetett indítványt idézett akkor is, amikor aláhúzta: meg kell különböztetni azon származási országokat, ahol komoly politikai kockázattal nem lehet számolni. A valódi üldöztetés elől menekülők aránya csupán nyolc-tizenhat százalékát teszi ki az összes ide érkezőnek, őket továbbra is be kell fogadni, míg a többiek gazdasági megfontolás mentén választják a bevándorlást – hangoztatta.