Belföld
Szigorítás az idegenrendészetben
Hamis adatközlésnél el kell utasítani a kérelmező tartózkodási igényét
A legfőbb bírói fórum közleménye szerint a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium vezetője ugyanis észlelte, a kollégium ítélkezőtanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, ezért jogegységi eljárást kezdeményezett. Az így megszületett határozat szerint ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania. Ez azokat érinti, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt-tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Az eltérő jogértelmezés a kérelmező adatközlése „tudatállapotának megítéléséből” fakadt.
Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A szigorúbb álláspont alapján az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia. A Kúria határozata arra jutott, a külföldinek –, ha a beilleszkedés céljával érkezik – minden időben számolnia kellett a célország „befogadási hajlamát kifejező jogszabályi előírásokkal”. Ezek – az ország szuverenitását szem előtt tartva – kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát.
A kormány egyébként a közeljövőben dönthet azon biztonságos, harmadik országok listájáról, ahonnan nem kell befogadnunk politikai menedékjogot kérőket.
Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A szigorúbb álláspont alapján az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia. A Kúria határozata arra jutott, a külföldinek –, ha a beilleszkedés céljával érkezik – minden időben számolnia kellett a célország „befogadási hajlamát kifejező jogszabályi előírásokkal”. Ezek – az ország szuverenitását szem előtt tartva – kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát.
A kormány egyébként a közeljövőben dönthet azon biztonságos, harmadik országok listájáról, ahonnan nem kell befogadnunk politikai menedékjogot kérőket.