Belföld
Szeptemberben elévülhet már a kvótahatározat
Fontos az ombudsman beadványa, amely szerint tiltott csoportos áttelepítésről lenne szó
Szeptember 26-án lejár a menekültek ideiglenes áthelyezési mechanizmusára vonatkozó kvótahatározat hatálya. A belügyminiszterek tanácsa által két évvel ezelőtt elfogadott határozat százhúszezer migráns áthelyezését írta elő Görögországból és Olaszországból más tagállamokba, de ennek csak a töredéke valósult meg. A határozat ellen pert kezdeményezett hazánk, amelyben egyelőre csak a főtanácsnoki vélemény ismert, ez a magyar kereset elutasítását javasolja. Az ítélet most ősszel, legkésőbb télen várható. Közben júniusban az Európai Bizottság a határozat be nem tartása miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Hogy ezek milyen hatással lehetnek egymásra, arról Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak elmondta: ha a bíróság nekünk adna igazat a kvótaperben, akkor megszűnne a kötelezettségszegési eljárás alapja, de a főtanácsnoki vélemény alapján kevés az esély, hogy számunkra kedvező ítélet szülessen. Ugyanakkor érdekes a főtanácsnok álláspontja, hiszen éppen azt mondta ki, amit a bizottság egyébként tagad, nevezetesen, hogy a kvótahatározat csak ideiglenes jogi aktus. Ha viszont ideiglenes, akkor lejárta, azaz szeptember után nem kötelező végrehajtani.
Szánthó emellett fontosnak tartja az ügyben Székely László ombudsman alkotmánybírósági beadványát, amelynek egy részéről a testület már véleményt mondott. Azonban az AB elkülönítette és csak később ad választ Székely azon kérdésére, hogy a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áthelyezésében. Az ombudsman szerint a kvóta alapján történő elosztás is csoportos áttelepítésnek minősül, amit a magyar és az uniós jog is tilt. Az AB azonban, Székely beadványa alapján, csak alaptörvény-értelmezést végez, azaz ha igazat is adna a biztosnak, ez akkor sem járna jogkövetkezményekkel – hívta fel a figyelmet Szánthó Miklós. Hozzátette, hogy erre már egy újabb eljárásban, utólagos normakontroll keretében lenne lehetőség. Ehhez persze az szükséges, hogy az AB egyértelműen kimondja: hatásköre kiterjed az uniós jogi aktusok vizsgálatára is.
Szánthó emellett fontosnak tartja az ügyben Székely László ombudsman alkotmánybírósági beadványát, amelynek egy részéről a testület már véleményt mondott. Azonban az AB elkülönítette és csak később ad választ Székely azon kérdésére, hogy a magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áthelyezésében. Az ombudsman szerint a kvóta alapján történő elosztás is csoportos áttelepítésnek minősül, amit a magyar és az uniós jog is tilt. Az AB azonban, Székely beadványa alapján, csak alaptörvény-értelmezést végez, azaz ha igazat is adna a biztosnak, ez akkor sem járna jogkövetkezményekkel – hívta fel a figyelmet Szánthó Miklós. Hozzátette, hogy erre már egy újabb eljárásban, utólagos normakontroll keretében lenne lehetőség. Ehhez persze az szükséges, hogy az AB egyértelműen kimondja: hatásköre kiterjed az uniós jogi aktusok vizsgálatára is.