Százezreket kapnak a rabok a „benti” kellemetlenségekért

Számos fogvatartott használja ki azt az idén hatályba lépett lehetőséget, hogy az alapvető jogait sértő elhelyezési körülményeire hivatkozva panaszt nyújtson be és kártalanításért folyamodjon. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) lapunkat arról tájékoztatta, hogy az eddig eltelt időben a fogvatartottak 1964 esetben tettek panaszt az elhelyezéssel kapcsolatban, míg kártalanítási igénnyel összefüggő beadványt összesen 5006 esetben terjesztettek elő.

BVOP-információk szerint a büntetés-végrehajtási bírók eddig 212 esetben összesen 120 371 950 forint kártérítést ítéltek meg a panaszos fogvatartottaknak, amely alapján átlagosan a kártalanítás napi összege 1437 forint.

A kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy 2015-ös ítélete alapján alkotta meg a hazai kártalanítási eljárás jogintézményét. Az elmúlt években több fogvatartott is sikeresen indított pert a strasbourgi bíróságon, amely kártérítés megfizetésére kötelezte hazánkat. A magyar törvény szerint kártalanítás jár a fogvatartás során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény által előidézett sérelem miatt. Ilyen például az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve „a rovarok által előidézett sérelem”.
A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. Egy napra eső összege legalább ezerkétszáz, legfeljebb ezerhatszáz forint lehet.