Belföld

Szárszó a szellem Magyarországa

A népi mozgalom a reformkorhoz és a reformációhoz volt hasonló

Közösségteremtéssel válaszolt a 20. század kríziseire a népi mozgalom, amelynek szimbóluma az 1943-as szárszói konferencia.

szárszói-anita576
Fotó: Vitéz Anita/Magyar Hírlap

Az 1943-as szárszói konferencia jelkép, a népi írók szellemi és politikai mozgalmának szimbóluma – mondta Papp Endre író, irodalomkritikus, a Hitel folyóirat főszerkesztője szombaton, Németh László nagy hatású beszédének hetvenötödik évfordulóján Balatonszárszón, a Magyar Élet Tábor emlékművének megkoszorúzásán. Papp Endre kiemelte, a népi mozgalom legfőbb eredménye társadalmi és kulturális természetű: a népi írók megváltoztatták a nemzettudatot, származástól és társadalmi státustól függetlenül az egész magyar nép részévé vált a politikai és a kulturális nemzetnek. Azt is hangsúlyozta, hogy a mozgalom fontossága ezen túlmenően a nemzeti önállítás és függetlenség képviseletének a méltóságában van. Bebizonyították, hogy bárkinek joga és esélye van saját és közössége sorsának alakítására – tette hozzá. Az 1943-as szárszói konferencia üzenetéről és napjainkig ható feladatáról szólva kiemelte, ma a nemzet számára a műveltségeszményre támaszkodó kulturális azonosságtudat védelme a legfontosabb, ezt az azonosságtudatot pedig épp úgy óvni kell az erkölcsi értelemben nihilista individualizmus nemzettagadásától, mint az egyre egyértelműbbé váló államideológiai kisajátítástól. A kulturális nemzettudat nem rendelhető alá a politikai érdeknek – szögezte le.

Tevely Arató György történész, a megemlékezést szervező Mika Sándor Egyesület korábbi elnöke ünnepi beszédében azt emelte ki, a magyar népi mozgalom a 20. századi európai szellemi programok egyik legkiemelkedőbb nemzeti példája volt, magyarországi kulturális hatását tekintve a reformkorhoz és a reformációhoz hasonló. Hangsúlyozta, a népi mozgalom legfőbb ereje abban állt, hogy kora kríziseire közösségteremtő erővel mutatott rá, értékeinek közös nevezője a földhöz, hazához, hithez kötődő nyelvi–kulturális–lelki összetartozás-tudat volt. Szárszó a magyar megmaradás jelképe, Kárpát-medencei, európai szellemi folytonosságunké, az illyési „Haza a magasban” zászlója – fogalmazott, hozzátéve: Szárszó nem párt, Szárszó a szellem Magyarországa.

A megemlékezésen koszorút helyezett el a fentiek mellett a balatonszárszói önkormányzat, a helyi református egyházközség, a Bethlen Gábor Alapítvány, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, valamint az Eötvös Collegium Baráti Köre is.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom