Szánthó: Súlyosan sérti a szuverenitást a strasbourgi ítélet

Képtelen pénzbírság. Magyar határvadász a déli szakaszon (Fotó: Varga Imre)

Az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozataival túlterjeszkedik az Emberi jogok európai egyezményének keretein, és olyan ügyekben hoz döntéseket, amelyek valójában az állam belső szuverenitásához tartoznak – mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a bíróság hazánkat érintő, legutóbbi ítéletét értékelve. Az EJEB keddi, nem jogerős döntése szerint a magyar hatóságok az egyezményt megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd toloncoltak ki Szerbiába. A bíróság arra kötelezte a magyar államot, hogy fejenként 18 705 eurót (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést fizessen a felpereseknek.

A Fidesz tiltakozott az ítélet ellen, képtelenségnek nevezve, hogy Magyarországnak azért kell fizetnie, mert betartja az uniós szabályokat, és védi nemcsak az ország, de Európa határait is. Szánthó Miklós szerint ahogy az ENSZ kiforgatta eredeti értelméből a genfi menekültügyi egyezményt, ugyanezt teszi a strasbourgi bíróság is, amely a „társadalmi fejlődésre” hivatkozva értelmezi folyamatosan újra az emberi jogok tartalmát, ezáltal jogalkalmazás helyett valójában jogalkotást végezve a tagállamok helyett. Ezen tendenciát szokták úgy illetni, mint a „döntéshozatal kiszervezése” vagy „jurisztokratizálódás”, vagyis amikor valódi legitimációval nem rendelkező, szupranacionális szervek, bíróságok lopakodva hatásköröket vonnak el demokratikusan megválasztott nemzetállami döntéshozóktól – magyarázta az igazgató.

Ezzel persze súlyosan sértik az államok alkotmányos identitását, azonban az egyes hatáskörökkel összefüggő viták miatt az EU-nak sem fűlik a foga ahhoz, hogy elismerje az EJEB joghatóságát – mondta Szánthó. Ezért is torpedózta meg az Európai Bíróság az unió emberi jogi egyezményhez történő csatlakozását, arra hivatkozva, hogy az hatásköri összeütközésekhez vezetne. A szóban forgó EJEB-döntés is abba a sorba illeszkedik, amely az egyezmény keretein túlterjeszkedve, fundamentalista módon értelmezi a migránsok emberi jogait a részes államok nemzetbiztonsági érdekeinek rovására – közölte az igazgató.

Az Alapjogokért Központ a fentiek miatt azt javasolja, hogy a nem jogerős strasbourgi döntést Magyarország támadja meg, kérve a nagykamarát, hogy vizsgálja azt felül. Azonban már most érdemes politikai és jogi szinten is végiggondolni azt, hogy az EJEB-döntés végrehajtásának megtagadására milyen lehetőségek vannak az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága előtt. Amennyiben ez sem kivitelezhető, az adott körülmények között meg kell vizsgálni, hogyan lehet az EJEB joghatóságát felmondani, akár úgy is, hogy az az egész emberi jogi egyezményből történő kilépéssel járhat együtt – anélkül persze, hogy ez a lépés veszélyeztetné európai tanácsi vagy uniós tagságunkat – mondta Szánthó Miklós.