Belföld

Számtalan veszély forrása az internet

A felnőttek teremtették a digitális világot, de használati utasítást nem adtak hozzá, pedig a szülők feladata lenne, hogy felkészítsék a gyermekeket az online térben való tájékozódásra

A napokban adta hírül a Futurism.com, hogy a japán Otsu városának illetékesei a mesterséges intelligencia használatával kívánnak fellépni az iskolai zaklatások ellen. A mesterséges intelligencia ugyanis a megfelelő adatok birtokában akár az emberi viselkedés előrejelzésére is hatékonyan használható. Az alkalmazásra nagy szükség volna, a tíz-tizennyolc éves gyerekeket, fia­talokat ugyanis számos támadás éri az online térben nap nap után.

internet
Negyvenezer segélykérés fut be évente (Fotó: Hegedüs Róbert)

A biztonságosabb internethasználat volt a témája annak a közelmúltban rendezett konferenciának is, amelyet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezett. A találón csak Biztonságosabb Internet Napra (Safer Internet Day) keresztelt világméretű eseménysorozat is ezt tűzte ki célul.

Az internet nagyon jó, de kockázatokat rejt, amelyekről beszélni kell, ahogy az offline térben leselkedő veszélyekről. Kérdés, hogyan tegyük, hiszen míg a felnőttek sokszor legfeljebb alapfunkciókat használnak, addig a 2010 után született alfa generáció készen kapta a digitális történelmet.

Hartai László médiaoktatási szakértő is azt kérdezte: magától értetődő-e, hogy az internet egy „hely”? És ha az, hogyan lehet ott lenni? Steigervald Krisztián generációkutató szerint ez is egy tipikus offline generációs kérdés, az off- és online valóság ugyanis keveredik. Hogy egy példát említsünk: ebédnél (ami offline térben zajlik) hangjelzést ad az okostelefon (a jel az online világból érkezik), vagyis a húslevest felülírja a virtuális tér. Úgy adtuk mi, felnőttek a gyerekek kezébe az online teret biztosító eszközöket, hogy használati utasítást nem biztosítottunk hozzájuk. Ettől kezdve furcsa kérdés a szülőtől, miért nem megy le a gyerek a térre focizni – hangsúlyozta Steigervald Krisztián. A Kék Vonal Gyermek­krízis Alapítvány ügyvezetője, Táler Orsolya is úgy vélte, mesterségesek e kategóriák, nem lehet a fizikai és virtuális valóságot kettéválasztani.

Lengyel Márk jogász a tekintetben nem lát különbséget a virtuális világ és az offline tér között, hogy mit teszünk. A legfontosabb, hogy tettünk méltó legyen hozzánk, vagyis a virtuális világ következményeit is viselni kell. Szülőként pedig példát kell mutatni. Hittner-Horváth Veronika startup vállalkozó is azt hangsúlyozta: a szülők feladata, hogy felkészítsék a gyermeket az online életre, az online térben való tájékozódásra. A jogász arra az álláspontra helyezkedett, hogy az internet nem hat mindenkire egyformán, aki kiszolgáltatott, inkább veszélyforrásként tekint rá, aki magabiztos, további lehetőségeket lát benne. Szerinte azt kellene a középpontba helyezni, hogy milyen tudás szükséges az internet helyes használatához.

Amint már említettük, a folyamatos online jelenlét rengeteg veszély forrása. Az egyik probléma, amivel szembe kell nézni – talán meglepő –, de az eszközök mérete. Amint arra Steigervald Krisztián rámutatott, az okostelefonok kicsi képernyője és billentyűzete nem hat előnyösen. A fiatalok lényegében csak okostelefonnal kommunikálnak, tabletet, laptopot vagy asztali számítógépet csak elvétve használnak. Így viszont digitálisan képzetlenek maradnak, megosztani, „trollkodni” tudnak, de saját, értelmes tartalmakat előállítani csak elvétve.

A másik gondot a társas kapcsolatok jelentik, illetve az, ahogy erre a fiatalok és szüleik tekintenek. A legtöbb szülő úgy gondolja, hogy a közösségi média visszafejleszti a fiatalokat, gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy mi lesz a mai generációval, és aggódnak amiatt, hogy elsatnyulnak a személyes kapcsolataik. Az emberiség történetében azonban már sokszor akadt példa hasonló helyzetre – szögezte le Táler Orsolya. Steigervald Krisztián szerint átalakulnak az emberi viszonyok, de a fiataloknak igenis vannak offline kapcsolataik is. És amikor aggódunk értük, arról se feledkezzünk meg, hogy mi teremtettük ezt a világot a gyerekeknek.

Továbbra is aggasztó probléma az online zaklatás, megfélemlítés (cyberbullying), amiről lapunkban többször beszámoltunk. A zaklatás nemcsak online zajlik, gyakori, hogy az iskolában, vagyis az offline térben is folytatódik. De fordítva is előfordul, hogy az iskolai problémák gyűrűznek tovább a Facebookon, Instagramon vagy egyéb felületeken, és még az is lehet, hogy az áldozatból lesz zaklató. Benedek Zsófia Youth Panel-képviselő korosztálya okulására elmondta: azokat a Facebook-ismerőseit, akiket személyesen nem ismer, korlátozza a róla szóló és általa megosztott tartalmak megismerésében, az Instagramon pedig csak azoknak engedi, hogy kövessék, akiket személyesen is ismer.

A kortárs zaklatás nem egyenlő a szexuális zaklatással, ugyanakkor nagyon sok gondot okoz az úgynevezett sexting, amelynek során a fiatalok meztelen fényképeket, videókat készítenek magukról, amiket továbbküldenek telefonon. Ez önmagában is aggályos, de még nagyobb a baj, amikor a címzett ezeket a tartalmakat megosztja az interneten. Táler Orsolya megjegyezte, hogy rendkívül alacsony a tudásszint azzal kapcsolatban, ki és mit tehet ezekkel a képekkel. A szakember arra is rámutatott, hogy ez nem kizárólag a fiatalok problémája, sőt. Békési Fruzsina Ágnes, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának nyomozója ehhez annyit fűzött hozzá, hogy az áldozatok mindenképpen őrizzék meg a bizonyítékokat, mentsék el a chaten folytatott beszélgetéseket, print screennel a képernyőt. Az ilyen támadások nagyon fájóak, hatásuk nem múlik el egyik napról a másikra. Az áldozatnak végig kell gondolnia azt is, kik segíthetnek neki, ha bajba került. Ha a tanácsunkat kérik, semmiképpen se hibáztassuk az áldozatot!

Kézenfekvő megoldás lehet, hogy a gyermek a pedagógust keresi meg a gondjával. Hartai László azonban rávilágított: egy kutatás szerint a tanárok úgy látják, a problémák megoldása az oktatásirányítás feladata lenne, csak azt követően várják a támaszt a szülőktől vagy a diákoktól. Táler Orsolya leszögezte: ő nem hárítaná a felelősséget a tanárokra, már csak azért sem, mert megeshet, hogy nem pedagógusként, hanem maguk is szülőként alkottak, alkotnak véleményt. Rámutatott: joggal várják az oktatásirányítástól a válaszokat, hogy mik a feladataik, kompetenciáik, ki készíti majd fel őket, milyen eszközökkel.

Hogy mindezzel behatóbban kell a szülőknek is foglalkozniuk, jelzi, hogy a Kék Vonal évente negyvenezer, jobbára anonim hívást kap.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom