Belföld

Szakítanának a szocialista joggal

A perrendtartás új szabályainak megalkotását a jelenlegi ciklus kiemelkedő feladatai közé sorolta az igazságügyi miniszter

A perelőkészítés megfelelő szabályozását nevezte a készülő polgári perrendtartási törvény legfontosabb elemének Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki egy a Kúria alatt elhelyezkedő közigazgatási felső bíróság létrehozását is szükségesnek tartja.

02o
Jövő tavaszra elkészülnek a polgári perrendtartás új szabályai, amelyektől az eljárások gyorsítását várják (Fotó: Hegedüd Róbert)

A készülő közigazgatási és polgári perrendtartási törvényekről rendezett konferenciát a Magyar Jogász Egylet. A konferencián részt vett Trócsányi László igazságügyi miniszter és Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az államreform bizottság elnöke is.

Bevezető előadásában Trócsányi hangsúlyozta, hogy közigazgatási bíráskodás nélkül nem teljes a jogállamiság. Felidézte, hogy 1949-ben megszüntették hazánkban a közigazgatási bíráskodást, és a rendszerváltás után is csak részlegesen állították vissza. A miniszter mindenképpen szükségesnek tartja a közigazgatási és a polgári jog külön szabályozását, hiszen az egyik az objektív, míg a másik a szubjektív jogvédelmet látja el, a felek egyik esetben egyenlők, a másikban nem. A minisztérium a „szanaszét lévő szabályok helyett” egységes perrendet akar megalkotni – szögezte le Trócsányi. Tájékoztatása szerint a jövő év elejére elkészülhet a törvénytervezet, amelynek szervezeti kérdéseket is tisztáznia kell. Személyes véleménye szerint szükség lesz új bírákra és egy közigazgatási felső bíróságra, amely a Kúria alatt táblabírósági szinten helyezkedne el.

Trócsányi a polgári perrendtartás megalkotása kapcsán jelezte, hogy jól haladnak a munkával, tavaly már elkészült a koncepció, amelyet a kormány el is fogadott. Jelenleg a jogászi hivatásrendek bevonásával tizenöt munkabizottság tisztázza az alapkérdéseket, a normaszöveg pedig a tervek szerint jövő tavaszra elkészül.

A miniszter a perelőkészítést nevezte a perrendtartás legfontosabb elemének, amely alapvetően határozza majd meg a polgári pereket. Ha sikerül a perelőkészítés szabályait megfelelően rendezni, akkor a tárgyalási szakban sokkal olajozottabban mehetnek majd a dolgok – hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy a választott bíróságokra vonatkozó szabályokat önálló törvényben rendezik, az új végrehajtási kódexet pedig az ősszel elfogadhatják. A cégeljárásról elmondta, hogy ezen a területen is az egyszerűsítés irányába szeretnének elmozdulni, hogy minél könnyebb legyen céget alapítani.
Patyi András történelmi feladatnak nevezte a közigazgatási perrendtartás megalkotását. Felhívta a figyelmet, hogy ezt már valamennyi posztszocialista ország megtette rajtunk és Szlovákián kívül. Szerinte jelenleg a szocialista jog paradigmái uralják a közigazgatási pereket, és ezzel a gyakorlattal szakítani kell.
A rektor helytelennek nevezte azt is, hogy a közigazgatási jog Magyarországon a jogrendszer leggyakrabban változó technikai normarendszerévé silányult, a közigazgatási bíróságok szerepét pedig az Alkotmánybíróság gyakorolta eddig. Patyi András hangsúlyozta: a cél az, hogy minél több általános szabályt foglaljanak a perrendtartási kódexbe, és összehangolják a különböző törvényekben rögzített közigazgatási szabályokat. Szükségesnek nevezte a szervezeti fejlesztést, a bírák számának növelését és a képzésüket is.