Belföld
Szakértőkkel kezdődik újra a Biszku-per
A Fővárosi Törvényszék elnöke soron kívüli eljárást rendelt el az ügyben

Október másodikán lesz az első tárgyalás a büntetőperben (Fotó: Varga Imre)
Október 2-re tűzte ki a Fővárosi Törvényszék a Biszku Béla egykori kommunista belügyminiszter elleni büntetőper megismételt eljárásának első tárgyalási napját – tudta meg lapunk Póta Péter szóvivőtől. Ahogy a héten beszámoltunk róla, a törvényszék elnöke soron kívüli eljárást rendelt el az ügyben. A bíróság már az első napra sűrű programot tervez: ha a vádlott esetleg vallomást tesz, akkor ezzel, ha nem, iratismertetéssel kezdődik a per.
Ezek után azonban a bíróság által már kirendelt három szakértőt is meghallgatják, egy jogtörténészt, egy hadtörténészt és egy levéltári szakembert. Az orvos szakértő írásban nyilatkozik majd, az ő szakvéleményét felolvasással teszik a bizonyítás részévé.
Az első napon biztosan nem hirdetnek ítéletet, már csak azért sem, mert a bíróság még a bizonyítási eljárásban megjelölt tanúkat akar meghallgatni. Közvetlen tanúk már nincsenek, az első eljárásban a Fővárosi Törvényszék a karhatalmisták által bántalmazott martonvásári kutatók leszármazottait
hallgatta meg. Tavaly májusban nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélték Biszkut felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A Fővárosi Ítélőtábla azonban idén júniusban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, amelyet megalapozatlannak talált, és számos ponton bírált. Az új elsőfokú eljáráshoz a táblabíróság még iránymutatást is adott.
A döntést a Magyar Hírlapnak nyilatkozva élesen kritizálta Ibolya Tibor fővárosi főügyész, aki szerint mondvacsinált indokokkal küldte vissza első fokra a Biszku-ügy tárgyalását az ítélőtábla, amelyből a védelem „csörgősipkás bohócot” csinált. A főügyész arcpirítónak nevezte a döntést, szavai szerint a tábla mindent megkérdőjelezett, amit az 1956-os forradalomról tudunk és elfogadunk. Kijelentette: nem hagyja, hogy az ügyészségen kérjék számon az eljárás elhúzódását, mert itt nem arról van szó, hogy ők nem végezték el a dolgukat, hanem arról, hogy a bíróság nem mert eleget tenni a kötelességének, és ezt történelmietlen, iratellenes és végrehajthatatlan bizonyítási iránymutatásokkal leplezte. A táblabíróság által megfogalmazott kritikákra reagálva elmondta, hogy soha senki nem kérdőjelezte meg a jelenleg levéltárakban őrzött, korabeli MSZMP-jegyzőkönyvek és -okiratok hitelességét.
Ibolya Tibor megvédte a bíróság által elfogultnak tartott Kahler Frigyest is, akit a sortüzek egyetlen vitathatatlanul hiteles szakértőjének tart. Hangsúlyozta: a súlyosan bántalmazott kutatók esetében a túlélő
tanúk, családtagok vallomásai alapján egyértelmű, hogy súlyos testi sértés történt. Felhívta a figyelmet, hogy a védelem tanúk meghallgatását hiányolta, miközben Biszku ügyvédje is elismerte, hogy védencén kívül már senki sincs életben az érintettek közül.