Szájer: Európa tanulhat tőlünk

A jövő tavaszi európai parlamenti választáson azok a pártok lesznek sikeresek, amelyek az emberek véleményével egyező álláspontot alakítanak ki a migráció kérdésében – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Szájer József. A Fidesz EP-képviselője beszélt arról is, hogy pártja nem tervezi elhagyni az Európai Néppártot, és szerinte a kizárás sem valószínű.

–  Kevesebb mint egy év múlva európai parlamenti választások lesznek. Mit tippel, hány mandátumot szerez az Európai Néppárt (EPP)?

–  Veterán politikusként nem bocsátkoznék jóslásokba. Arra azonban számítani lehet, hogy bár a Néppárt várhatóan továbbra is a legnagyobb európai politikai erő marad az Európai Parlamentben (EP), a mostaninál kevesebb mandátummal fog rendelkezni.

–  Milyen átrendeződésre számít az erőviszonyokat illetően?

–  Az elmúlt öt évben sok minden átalakult Európában, elég a 2015-ös bevándorlási válságra gondolni, de említhetném az euróválságot is, amelyből szintén nem lábaltunk még ki. Ezek az események jelentősen alakították a közvéleményt az utóbbi időben. A jobb és bal szélen a radikális, populista erők egyre erősödnek, ami már 2014-ben is aggodalommal töltötte el a középen álló politikai erőket. Akkor részükről az volt az általános nézet, hogy ha fenn akarják tartani a támogatottságukat, változtatásokra lesz szükség. Aztán jött a 2014-es választás, és minden maradt a régiben. Azt is mondhatnám, hogy utóbbi hiábavaló volt, mert a politikai elitek, bizonyos szempontból az Európai Néppárt sem értette meg azt az üzenetet, miszerint az emberek változást akarnak. Bár nem zárom ki, hogy átrendeződés lesz az erőviszonyokat illetően, inkább azt tartom reálisnak, hogy ismét a 2014-es forgatókönyv fog érvényesülni. Vagyis ugyanazok a frakciók – a liberálisok, a szocialisták és az EPP – rendelkeznek majd az unió kormányzásához szükséges többséggel. Ebben az esetben a változtatási igény újból a fiókokba kerül, amit súlyos hibának tartanék.

–  Egyes előrejelzések szerint a Brüsszellel szemben kritikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű frakció jelentősen erősödhet. Ha a Fideszt kizárják Néppártból, van esély, hogy ide ülnek be a választás után?

–  A Fidesz nem tervezi, hogy kilép a Néppártból, és kizárást sem vizionálok. Társadalomfilozófiánk, a világról való gondolkodásunk, valamint a szavazóbázisunk összetétele sok hasonlóságot mutat, bár tény, egy kérdésben, a bevándorlást illetően nagyok a nézetkülönbségek. E tekintetben viszont nem vagyunk egyedül a Néppárton belül. Szerintünk valamennyi párt akkor lesz sikeres, ha a határvédelem kérdését komolyabban veszi, éppen ezért a vitákat tovább folytatjuk. Nem gondolom, hogy ezen múlna a néppárti tagságunk.

–  Nemcsak a bevándorlás miatt merült fel a Fidesz kizárása, ott volt például a CEU-ügy is, ami miatt szintén sok bírálatot kaptak.

–  Súlyosan elhibázott ürügynek tartanám, ha emiatt akarnák kizárni a Fideszt. A CEU-ügy lényege, hogy minden egyetemnek azonos feltételekkel kell Magyarországon működnie, és az a törvény, amely az ezzel kapcsolatos vitát kiváltotta, ezt az egyenlőséget teremtette meg. Megjegyzem, Németország számos tartományában nincs is lehetőség arra, hogy ugyanazon a kurzuson egy külföldi és egy hazai diplomát is kibocsásson az egyetem.

–  Pedig jöhetne az önök helyére a Jobbik, úgyis megcélozta a néppárti tagságot.

–  A spanyol sajtófőnökünk nyilatkozata hűen tükrözi azt, ahogyan a Néppártban gondolkodnak a pártról. Az EPP ismeri a Jobbikot, így evidens, hogy nem kér belőle.

–  Matteo Salvini olasz belügyminiszter azt javasolta, alakuljon az EP-n belül eurokritikus csoport, amely blokkolná a döntéshozatalt. Ehhez sem csatlakoznának?

–  Ismét hangsúlyoznám, hogy a Fidesz nem akarja elhagyni a Néppártot, így nem gondolkodunk alternatív stratégiákon. Nekünk továbbra is arra kell felhívni a figyelmet, hogy az Európai Unió fenntarthatósága érdekében amin csak tudunk, változtassunk a jövőben. A legfontosabb pedig az, hogy visszaszerezzük a választók bizalmát, akik csalódtak a politikai elitekben.

–  Az EP-választásokon jóval alacsonyabb szokott lenni a részvétel, mint a parlamentieken. Mire számít, ez a választás hozhat változást a részvételt tekintve?

–  Tény, hogy az EP-választások iránt folyamatosan csökken az érdeklődés a tagállamokban, amin csak úgy lehetne változtatni, ha Európa komolyabban venné önmagát. Most viszont lesz egy téma, ami valamennyi tagország számára fontos politikai ügy, ez pedig a bevándorlás. Jövő tavasszal azok a pártok lesznek sikeresek, amelyek az emberek véleményével egyező álláspontot alakítanak ki a migráció kérdésében. Bízom benne, hogy ha az eddig megszokottnál többen mennek el szavazni, akkor erősödnek a bevándorlással kritikus erők magyar részről is az EP-ben. Erre azért is szükség lenne, mert láttunk olyan politikusokat, akik több alkalommal feljelentették Magyarországot, forrásokat akartak elvonni hazánktól, és a magyar emberek többségének véleményével ellentétes álláspontot képviselnek a bevándorlás kérdésében.

–  Ha már bevándorlás, az ENSZ-migrációs csomagjának tárgyalásából kilépett Magyarország. Miért volt erre szükség?

–  Pont az EU szempontjából tartom helyesnek, hogy a kormány így döntött, hiszen a tárgyalásban nemcsak az egyes tagországok, hanem azok képviseletében az unió is részt vesz. Emiatt időben kellett jelezni, hogy a mi álláspontunk nem egyezik az unióéval. Álságos érv, hogy nem lesz jogi következménye annak, ha nem tartjuk be a migrációs paktumban foglaltakat, hiszen a bevándorlást támogató álláspontok már most folyamatosan visszaköszönnek bírósági ítéletekben, az EP döntéseiben. A jövőben pedig még inkább hivatkozási alappá válhatnak, beépülhetnek a nemzetközi ítélkezési gyakorlatokba. Ne legyen kétségünk afelől, hogy amikor Sargentini asszony a következő, a magyarországi jogállamiságról szóló EP-jelentését írja, egy újabb sorként meg fog jelenni az ENSZ migrációs csomagjára való hivatkozás.

–  Judith Sargentini nemrég azt nyilatkozta, hogy a fő problémája a magyar kormánnyal nem az, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik. Példaként hozta, hogy korlátozza a pluralista médiához való hozzáférést, kriminalizálja a hajléktalanságot.

–  Sargentini asszony nem mond igazat, hiszen az elmúlt három év tapasztalatai alapján minden támadás alapja a kormány bevándorlásellenes álláspontja. Ami az állítás másik részét illeti, köszönjük szépen, de a magyar állampolgárok tudnak gondoskodni magukról, és nincs szükségük arra, hogy Sargentini asszony Hollandiából két magyarországi vizit után megmondja, miként kell élniük. A magyar demokrácia erős, Magyarországon működik egy jogállami rendszer, amely megvédi a magyar állampolgárokat. Nem mellesleg a magyarok a tavaszi választáson már ítéletet mondtak, és azok a pártok, amelyek Sargentini asszony álláspontját képviselték, ellenzékbe kerültek. Ha végigolvassuk a jelentést, megállapítható, olyan kérdésekben nyilvánított véleményt, amelyek nem tartoznak az EU-ra, vagyis valójában ő az, aki nem tartja be az uniós szabályokat.

–  Mégis mi a helyzet a Sargentini által is példaként hozott médiahozzáféréssel? Korábban elég sok kritikát kapott azért, mert azt írta, az idei választási kampányban elsöprő médiaerővel szemben kellett kampányolnia a Fidesznek. Ezt tényleg így látja, még most is?

–  A polgári oldal az elmúlt huszonöt évben óriási erőfeszítésekkel hozta létre azt a médiát, amelyet még Medgyessy Péter javasolt nekünk, amikor kifogásoltuk, hogy a Fidesz nem jelenhet meg a közmédiában. A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak is lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható.

–  Visszatérve a jelentésre, az EP szeptemberben szavaz róla, és hagyhatja jóvá a Magyarország elleni eljárás megindítását. Mire számít?

–  Bízom benne, hogy a józanság kerekedik felül, ugyanakkor tény, hogy a szavazás eredményének nem lesz lényeges következménye. Az EP valójában magáról állít ki bizonyítványt azzal, ha az együttműködő, a nemzetek Európai Uniója helyett a kioktató, másokat leckéztető, a jogszabályokat erővel kikényszeríteni akaró EU felé szeretne haladni.

–  Egyes hírek szerint negyedével akarják csökkenteni a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. Reális, hogy ilyen drasztikusan visszavágják a forrásokat?

–  Ha megnézzük a hét évvel ezelőtti helyzetet, akkor is azt hallhattuk, hogy kevés uniós támogatást kapunk, és Magyarország lesz az utolsó a sorban a következő ciklusban. Ugyanakkor Orbán Viktor sikeres tárgyalást folytatott, aminek eredményeképpen Magyarország volt a második ország, amely az egy főre jutó legnagyobb támogatásban részesült. Most is hosszú tárgyalásra kell készülnünk, és annak az esélye, hogy ezt még a jövő évi EP-választás előtt le lehet zárni, minimális. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök ezúttal is mindent meg fog tenni a jó eredmény érdekében.

–  Az államalapítást ünnepeljük augusztus 20-án. Mi az ünnep legfontosabb üzenete most?

–  Augusztus 20-a óriási büszkeséggel töltheti el az országot. Azon kevés európai nép közé tartozunk, amely ezer éve ugyanazon a helyen, önálló államisággal, jogfolytonos közjogi rendszerrel fenn tudott maradni. Ez olyan történelmi teljesítmény, amely joggal ad büszkeségre okot, és amellyel megalapozottan tudjuk hallatni a hangunkat. Nyugat-Európa gondolhatja azt, hogy a keresztényi szeretet és a szolidaritás jegyében be kell engedni mindenkit, de Magyarország nem hiába mondja, hogy ez nem működőképes, hiszen már megéltünk hasonló helyzeteket. A magyarok mindig is azért küzdöttek, hogy ez a haza fennmaradhasson, ezért lehetünk magabiztosak a vitákban, amelyeket az EU-val folytatunk. Jó, ha Európa tanul az öregektől.