Szabadság a hazugságok után

A rendszerváltozás után megalakult első szabadon választott Országgyűlésre emlékeztek tegnap a Parlamentben. Az MTI tudósítása szerint Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a rendezvényen kiemelte: a parlament 1990. május 2-i megalakulása előtt több mint négy évtizeden át kellett külső erőszak által rákényszerített hazugságban élnie a magyar nemzetnek. Ez idő alatt csak kevesen értették meg, s ennél is kisebb kör érezte át, hogy a változás lehetősége szabadságot ad, egyszersmind felelősséget ró majd ránk – fogalmazott a politikus. Gulyás az 1990-ben megválasztott törvényhozás és a ciklusban kormányzó kabinetek elvitathatatlan érdemének nevezte a piacgazdaság bevezetését, a szovjet csapatok kivonulásával és a Varsói Szerződés meghaladásával az ország szuverenitásának visszaállítását, valamint a nyugati integráció visszafordíthatatlan elindítását.

Utalt ugyanakkor arra, hogy a politikai elit egy részének sikerült megakadályoznia az igazságtételt, az átvilágítást és a megtörténtnél szélesebb körű kárpótlást. Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke szellemi vulkánkitöréshez hasonlította a rendszerváltást, megjegyezve, talán egy kicsit túl sok láva tört ki. Az volt a feladat akkor, hogy „vállaljuk magyarságunkat Európában és európai-ságunkat Magyarországon”. Az alakuló ülés előkészületei kapcsán Soltész István, az Országgyűlés volt főtitkára azt mondta, a pártok végig kompromisszumra törekedtek, és számos megegyezésük később precedensként, jogszokásként rögzült.